Pénzt vonna el az MSZP a bölcsődéktől

Alig néhány hete még a miniszterelnök feleségének bölcsődekampányától volt hangos a sajtó, aki négyszer annyi bölcsődei férőhelyet ígért a gyerekeknek annak érdekében, hogy édesanyjuk újra munkába tudjon állni. Ehhez képest a parlament oktatási bizottságának szocialista többsége támogatta azt az MSZP-s javaslatot, amely több száz millió forintot von el a bölcsődéktől, hogy a cigánysorok felszámolására költhesse azt. A javaslatot nagy valószínűséggel elfogadja a parlament.

Dobrev ellen tüntettek. „Dobrev »apró« lányát kik dajkálták?” és „Jobb az anya, mint a dajka” feliratú transzparensek alatt félszáz szülő és nagyszülő gyűlt össze tegnap az újbudai önkormányzat épülete előtt hat civil szervezet felhívására. Szarka Istvánné, az Asszonyok a Nemzeti Egységért Mozgalom elnöke petíciót adott át a távol lévő Molnár Gyula (MSZP) polgármester helyett az alpolgármester részére. A jelenlévők az ellen tiltakoztak, hogy a miniszterelnök felesége, Dobrev Klára meghívott vendégként egy kerületi bölcsőde ünnepségén arra biztatta az édesanyákat, hogy menjenek vissza dolgozni, és adják a gyermekeiket bölcsődébe. A szervezet elnöke hangsúlyozta, hogy az anyának kell eldöntenie, hogy a gyermekét otthon kívánja-e felnevelni, vagy pedig dolgozni akar, a kormány feladata mindössze annyi, hogy megteremtse ehhez a feltételeket. Szarka Istvánné sajnálatosnak tartotta, hogy a miniszterelnök felesége demagóg üzeneteket küld a családoknak, és arra kérte a polgármestert, hogy a „hölgyet” csak akkor hívja meg legközelebb, ha egy államilag garantált több tíz milliós csekket hoz egy kerületi bölcsőde felépítéséhez. Jelen volt Rétvári Bence KDNP-s országgyűlési képviselő is, aki megjegyezte, a jelenlegi költségvetési tervezet a teljes támogatást megvonja a Nagycsaládosok Országos Egyesületétől, és ezen összeg háromszorosát átcsoportosítja a terhességmegszakítások támogatására. A honatya elmondta, hogy a Fidesz és a KDNP módosító javaslatokkal megpróbálja megvédeni a születendő gyermekeket és a nagycsaládosokat. (V. J.)

Ismét bebizonyosodott, hogy pontosan az ellenkezőjét teszi a kormány annak, mint amit propagandájában hirdet. Néhány hete Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc felesége még arról beszélt, hogy a 90-es évek bölcsődebezárási hulláma miatt a gyerekek alig nyolc százalékának jut hely a bölcsődékben, ezért az anyák arra kényszerülnek, hogy három évig otthon maradjanak, ami nagymértékben csökkenti későbbi elhelyezkedési esélyüket. A kormányfő neje kijelentette azt is: a gyed és a gyes felett eljárt az idő, a jövő a bölcsődéké, de a magyar társadalom ragaszkodik hozzá. Dobrev szerint a társadalom rosszul beidegződött anyaképe a hibás, amely azt várja el, hogy a gyerek hároméves koráig éjjel-nappal az anyja mellett legyen. Ígéretet tett arra is, hogy 2012-ig megnégyszerezik a bölcsődei férőhelyek számát.
Eddig az ígéret, és íme a valóság: a válságbüdzséhez alig három napja nyújtott be kapcsolódó módosító indítványt két szocialista képviselő, Teleki László és Török Zsolt. Javaslatukban 250 millió forintot vesznek el a bölcsődék és a közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére elkülönített keretből, vagyis abból a pénzből, amiből többek között új bölcsődei férőhelyeket építenének, ahogy azt a kormányfő felesége ígérte. Törökék a szegregált lakókörnyezet felszámolására, magyarul a cigánysorok megszüntetésére fordítanák ezt a pénzt. Azt írják: céljuk a támogatással az, hogy elősegítsék az ilyen környezetben élők társadalmi integrációjának feltételeit. A pénzre azok a települések pályázhatnak, amelyek hajlandók arra, hogy felszámolják a romatelepeket, és az érintett családoknak a település más részein biztosítanak ingatlant. A javaslatból nagy valószínűséggel törvény lesz, hiszen a szocialisták támogatták azt az oktatási bizottság ülésén, így várhatóan a zárószavazáson sem döntenek majd másképp.
A Fidesz a javaslat ellen szavazott. Pósán László, a testület fideszes tagja lapunknak felháborítónak nevezte az indítványt. Leszögezte: az MSZP pont azoktól az intézményektől vesz el pénzt, amelyek a valóságban a leginkább megvalósítják a hátrányos helyzetű családok felzárkóztatását.
Dobrev Klára eszmefuttatásával lehet vitatkozni – Pósán szerint különösen a gyed és a gyes megszüntetésére vonatkozó ötletével –, tény azonban, hogy rendkívül kevés a bölcsődei férőhely és hatalmas a túljelentkezés az intézményekbe. Az egyik vidéki intézmény vezetője lapunknak azt mondta: beiratkozáskor tömött sorokban állnak a szülők a folyosón, de jó, ha minden második jelentkezőt fel tudnak venni az intézménybe, a többieknek még egy évig otthon kell maradniuk. Ráadásul számos kizáró ok van: például aki a kisebb gyermekével otthon van, az nem is reménykedhet abban, hogy a nagyobb bölcsődébe juthat. Óriási túljelentkezésről kaptunk híreket az ország több pontjáról is.
A férőhelyek hiánya hosszú távon nemcsak a fillérekből tengődő családoknak, hanem az államnak is rossz: bölcsődei férőhely hiányában azoknak az anyáknak is otthon kell maradniuk, akiket visszavár a munkaadójuk és szívesen dolgoznának, így az állam évente több tízezer munkaerőt veszít el, és ahelyett, hogy bevételhez jutna a dolgozó nő járulékaiból, még egy évig ő fizet nekik gyedet vagy gyest. Pósán László úgy látja: nem a gyessel és a gyeddel van baj, hiszen ennek megléte mellett mindenki eldöntheti, hogy otthon marad-e vagy sem, hanem azzal, hogy férőhely hiányában az sem tud dolgozni, aki szeretne.
Fontos megemlíteni, hogy a bölcsődék először a hátrányos helyzetű gyerekeket veszik fel. Ők sok esetben akkor is előnyt élveznek a többi kicsivel szemben, ha a szülőknek nincs munkájuk. Ez azt jelenti, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek akkor is bekerülnek a bölcsődébe, ha szüleik nem dolgoznak, míg a dolgozni vágyó anyák kénytelenek otthon maradni. Így a bölcsődéktől való forráselvonás éppen a szegregációt erősíti, hiszen ha kevés a férőhely, jó, ha a hátrányos helyzetűeknek jut hely, a többiek kiszorulnak a intézményből.