Gátat szabnának a díjemeléseknek

Jogi eljárásokat indítottak a napokban politikusok és magánszemélyek a Fővárosi Közgyűlés tervezett további privatizációs döntései, a közszolgáltatások kiárusítása, valamint a drasztikus díjemelések ellen. Míg a döntések törvényességét az illetékes közigazgatási hivatal vizsgálhatja, addig az önkormányzat elhatározott vagyonvesztését Budapest választópolgárai akadályozhatják meg aláírásukkal, majd szavazatukkal. A balliberális városvezetők érdemben nem reagáltak a törvénytelenségek felvetett gyanújára.

Demszky mindenkivel dacol. Sokkolónak nevezte a budapesti közüzemi díjak jövő évi inflációgerjesztő emelkedését nemrégiben Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Azt mondta: ugyan a közüzemi díjak hivatalosan hatósági árasak, valójában monopolárakról lehet beszélni. A Népszabadságnak nyilatkozó elemzők döbbenetes mértékűnek nevezték a szemétszállítás, a víz vagy a helyi tömegközlekedés néhol tíz százalék feletti drágulását a jelenlegi gazdasági környezetben. Véleményük szerint egyszerűen az a helyzet, hogy az önkormányzati tulajdonú társaságok a nem hatékony működésük költségeit erőltetik rá a fogyasztókra. Demszky Gábor a Hír TV-nek a monetáris bírálatra csak annyit mondott: „Mindenki a saját portája előtt seperjen.”

Január első napjaiban akár meg is kezdődhet az aláírásgyűjtés a népszavazás kiírásához a fővárosi közszolgáltató társaságok tervezett eladása, a közvagyon további csökkenése megakadályozására – közölte lapunkkal Zsinka László, a Társadalmi Igazságosság Pártja elnöke. A Fővárosi Közgyűlés egykori MIÉP-es frakcióvezetője úgy tudja, senki sem támadta meg a Fővárosi Választási Iroda vezetője, Tiba Zsolt főjegyző december 5-i határozatát az aláírásgyűjtő ív hitelesítéséről. – Egyetlen igennel gátat szabhatunk a több mint tíz éve kezdődött privatizációs folyamatnak, ha elegen támogatják, hogy a fővárosi önkormányzat tulajdonrészének mértéke ne csökkenjen tovább saját közszolgáltatási cégeiben, a Fővárosi Gázművek Zrt.-ben, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-ben, a Fővárosi Vízművek Zrt.-ben, a Főtáv Zrt.-ben, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-ben, a BKV Zrt.-ben, a Fővárosi Kertészeti Nonprofit Zrt.-ben, az FKF Zrt.-ben, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-ben, a Budapest Dísz- és Közvilágítási Kft.-ben, és a Főkétüsz Fővárosi Kéményseprő-ipari Kft.-ben – hangsúlyozta a politikus. A népszavazás kiírásához a fővárosi választók tíz százalékának érvényes aláírása szükséges. Zsinka szerint a fővárosi vagyon kiárusítását csak összefogással lehetne megállítani, ugyanakkor Tarlós István, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője jelezte: tiltakozik a Főgáz még meglévő, többségi részvényeinek 2009-es eladása ellen, de nem bízik abban, hogy a referendum érvényes lenne.
A másik fővárosi ellenzéki párt, a KDNP a napokban a közigazgatási hivatalhoz fordult, mert már azt is jogellenesnek tartják, ahogy az a közgyűlési döntés megszületett, amely a Főgáz 50 plusz egyszázalékos részvénycsomagjának értékesítéséhez privatizációs tanácsadó kiválasztását írta elő.
Egy magánszemély a vízművek és a csatornázási művek 1997-es részprivatizációját és a közműdíjak folyamatos és drasztikus emelését is törvénysértőnek tartja. – Szintén a közigazgatási hivatalhoz fordultam a Fővárosi Közgyűlés 2008. december 18-án megszavazott díjemelési határozata ellen, mert az óriási pénzelvonás és sarc – olvasható Pavics Lázár levelében. Saját elemzése szerint eleve törvénytelen volt a víz- és csatornázási művek 1997-es eladása külföldi állami cégeknek, azóta pedig a városvezetés folyamatosan félrevezeti a közvéleményt.
Ismeretes, akkor a két cég eladásáért összesen 34 milliárd forint bevételhez jutott a főváros, amit néhány év alatt feléltek, miközben Pavics Lázár szakértő számítása szerint a külföldi tulajdonosok 11 év alatt összesen 50 milliárdnál is nagyobb összeget vittek ki az országból sikerdíj, azaz menedzsmentdíj és osztalék címén. Azt, hogy ezzel a módszerrel az önkormányzat nem járt jól, jelzi: hónapokkal ezelőtt még Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettes is azt mondta, kezdeményezi a privatizációs szerződések felülvizsgálatát, módosítását. Ez nem történt meg, és a teljes szerződéseket a városháza – üzleti titkokra hivatkozva – a mai napig nem hozta nyilvánosságra.
Mint arról beszámoltunk, a Fővárosi Közgyűlés idei utolsó ülésén az MSZP–SZDSZ-es többség a jelenlegi és a tervezett inflációt is meghaladó mértékben emelte meg a közszolgáltatások díjait: a szemétszállítás több mint 14 százalékkal, a szennyvízszippantás hét százalékkal, az ivóvíz az új alapdíjon felül hét százalékkal, a csatornadíj csaknem tíz százalékkal emelkedik, és ugyancsak az infláció mértékét meghaladó módon emelkednek a kéményseprés, a temetkezés díjai is.
A Főpolgármesteri Hivatal sem a népszavazási kezdeményezésre, sem az elindított jogi eljárásokra nem kívánt részletesen reagálni, hangsúlyozva: vitatja a jogi kifogásokat. Demszky Gábor SZDSZ-es főpolgármester pedig karácsony előtti utolsó sajtótájékoztatóján egyenesen eredményesnek nevezte a várospolitikáját, azt, hogy például a Szabadság hidat az Elmű-részvények egy évvel ezelőtti eladásából újították fel, és szinte az összes uniós projekt önrészét – a korábbi kormányzati ígéretekkel szemben – nem állami segítséggel, hanem a Főgáz eladásából remélt százmilliárdos bevétellel kívánják előteremteni.