December végén lépett életbe az a jogszabály, amely szerint az, aki utazásra fizetett be valamely irodánál, a nyaralás megkezdése előtt bármikor elállhat a szerződéstől, vagyis attól a szándékától, hogy útnak induljon. Nincs megszabott idő, amelyen belül már nem mondható vissza az utazás, a döntést viszont mindig írásban kell közölni, vállalva azt a következményt, hogy bánatpénzt fizettet az iroda.
Utóbbira akkor van lehetősége az utazásszervezőnek, ha az ügyfél legalább 30-60 nappal az indulás előtt jelzi megváltozott szándékát. A bánatpénz összege maximált, vagyis legfeljebb a részvételi díj tíz százalékát teheti ki. Ám ha az utas 60, vagy még annál is több nappal az indulás előtt közli, hogy meggondolta magát, akkor nem követelhető tőle egyetlen fillér sem. Ez megfelel a nyugat-európai gyakorlatnak, ám az utaztatók mégsem elégedettek vele.
Mégpedig amiatt, mert a korábbi rendelet csak 35 napban jelöli meg azt a „türelmi” időt, amelyen túl az utas következmények nélkül elállhat az utazástól, azonban a régi passzus arra is lehetőséget ad, hogy az iroda saját hatáskörében módosítsa a „kártérítés” összegét. Ezt arra hivatkozva teheti meg, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződése szigorúbb kötelezettséget ró rá. Előfordult már, hogy némely cég ily módon alaposan megsarcolta itthon maradó utasait.
– Nyugat-Európában évek óta pontosan meghatározzák, hogy a lemondott út árának tíz százaléka illeti az utazásszervezőt, amennyiben az utas visszamondja foglalását, és erre bizony gyakorta van példa itthon is, kárt okozva az utaztató vállalkozásnak – mondta lapunknak Molnár Gabriella, a rendeletmódosítást szorgalmazó Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) elnöke. Ám az érintettek azzal nem értenek egyet, hogy a bánatpénz csak akkor jár nekik, ha az indulásig 30-60 nap van hátra. Ugyanis, például egy tengerjáró üdülőhajóra szóló jegyet továbbra sem lehet 45 vagy 60 nappal az indulás előtt visszaváltani, miként a nagyobb nemzetközi rendezvények helyszínén lefoglalt szállást sem. Ilyen esetekben hiába az új rendelet, végül mégis az iroda bukja el a szerződéses partnerénél lefoglalt szolgáltatást és az előre kifizetett összeget.
– Fontos lenne a jövőben, hogy az utasok vegyék komolyabban az irodákat, akik munkát és pénzt fektetnek az ügyfél nyaralásának megszervezésébe – fűzte hozzá a MUISZ elnöke. Az új passzus kiskaput is hagy az utaztatóknak, nem tesz említést a foglaló intézményéről, amelyet így szabadon alkalmazhat egy-egy iroda. A cégek tehát továbbra is eldönthetik, hogy szerződéskötéskor nem előleget kérnek, hanem foglalót, amelyet – ha az utas eláll szándékától –, a jog szerint nem kell visszafizetni.
– Marad tehát az a lehetőség, hogy az iroda nem előleget, hanem foglalót kér az utastól, amelyről nem árt előre tájékozódni, lemondás esetén nehogy pénz és utazás nélkül maradjon valaki – jegyezte meg Molnár Gabriella.
origo.hu
Újabb osztrák útzár lehetetleníti el a magyar ingázókat
