Aggódik a valutaalap

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és egyes nemzetközi nagybankok aggályaiknak adtak hangot az utóbbi napokban azzal kapcsolatban, hogy hazánk képes lesz-e törleszteni az ősszel felvett óriáshitelt. Varga Mihály, a parlament költségvetési bizottságának fideszes elnöke beszámolt arról, hogy szerda délután tárgyalt a Nemzetközi Valutalap Magyarországon tartózkodó képviselőivel, akik aggodalmakat fogalmaztak meg amiatt, hogy vissza tudja-e fizetni a kormány a kölcsönt. A borúlátásban osztoznak a Merrill Lynch befektetőház és hitelminősítő, valamint a Barclay’s Capital londoni elemzői is, akik szerint a gazdasági visszaesés a vártnál jóval nagyobb lehet, miközben történelmi mélypont körül tanyázik a magyar fizetőeszköz árfolyama. A Bloomberg gazdasági portálnak nyilatkozó banki elemzők szerint a kockázatokat fokozza, hogy 15 éve nem látott mélyrepülést él át a magyar ipari termelés, amely decemberben 23 százalékot zuhant. Akár 315 forintot is kell majd fizetni egy euróért Anna Benoit, a Merrill Lynch elemzője szerint, aki szerint a hazánkba érkező külföldi működő tőke csökkenése is növeli a nem fizetés kockázatát.
Tegnap ugyanakkor sikerült egy próbamennyiséggel újraindítani az államkötvénypiacot, bár a hozamok egyelőre emelkedést mutattak. – Összességében jó jel, hogy több hónap után sikeres kötvényaukciót tudtunk tartani, még akkor is, ha a hozamok magasabbak voltak – nyilatkozta lapunknak Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese, aki szerint a forint gyengülése negatívan befolyásolta a kötvények után fizetendő kamatokat. Borbély hangsúlyozta: a cseh és a lengyel államkötvénypiacokon azért sokkal alacsonyabbak a hozamok, mert ennek a két országnak jóval kevesebb az adóssága, mint hazánknak.

Aranyat ad el a valutaalap. A Nemzetközi Valutaalap több mint 400 tonna aranyat ad el tartalékaiból pénzügyi egyensúlyi programja keretében – közölte szerda este a szervezet szóvivője. A bevétel egy részéből kormánykötvényeket, majd később vállalati részvényeket is vásárol az IMF, hogy növelje jövedelmét. Tavaly az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn azt mondta, hogy az aranyeladás segít abban, hogy az IMF szilárd pénzügyi alapra kerüljön, amelynek 3217 tonnás aranytartaléka a harmadik legnagyobb a világon. A valutaalap most azért kényszerül megválni aranytartaléka egy részétől, mert a pénzügyi válság következtében egyre több országnak ad hitelt. Az 1990-es években még központi szerepet játszott az ázsiai és a latin-amerikai gazdaságok hitelezésében, így a kamatokból élt. Ám az utóbbi években kevesebb válság volt, ezért az IMF bevételt vesztett, s megnőtt a hiánya.