Biztosíthatom önöket, hogy a balassagyarmati városi kórház nem függ az orosz–ukrán gázvitától, semmiféle válságforgatókönyvre nincs szükségünk, továbbá nem három hónapra, hanem három évre elegendő tartalék fűtőanyaggal rendelkezünk – ezt az SMS-t január elején küldte a megújult fűtőrendszert működtető cég a helyi városvezetésnek. Az ügy érdekessége, hogy ugyanezen a napon Magyarország hosszú ideig utoljára kapott megfelelő mennyiségű és nyomású földgázt Ukrajnából.
A városi kórház gázüzemű fűtésrendszere 1988-ban épült ki, a kornak megfelelő, energiapazarló technikai színvonalon. Az önkormányzat először 2000-ben kezdte meg a fűtésrekonstrukció megvalósítását, akkor a kórház melletti hatvannégy lépcsőházas távfűtéses lakóteleppel együtt. Az akkori terveket felülírta az, hogy a társasházak végül a lépcsőházi gázfűtést választották.
A város vezetése a következő ciklusban is nekiindult a pazarló fűtés átalakításának, ám a közbeszerzési eljárás több tényező miatt végül zátonyra futott. A jelenlegi önkormányzat 2007-ben döntött úgy, hogy a város energetikai megújításának nyitányaként megindítja a nyílt és tárgyalásos közbeszerzési eljárást a kórház fűtésének tizenöt évre szóló felújítása és üzemeltetése tárgyában, külön kiemelve a környezetbarát, megújuló energiafelhasználást.
A közbeszerzési eljárás nyertese a balassagyarmati telephellyel is rendelkező Biohő Kft. lett, amely egy 625 millió forintos beruházást valósít meg a tizenegy hektáros kórházban. Ez a beruházás tizenhét hőközpontot, 130 ezer köbméter fűtött épületet, új fűtő vezetékrendszert, új központi kazánt és egy ehhez tartozó új feltáró utat jelent. Az építkezést teljes mértékben a kivitelező finanszírozza, amelyet tizenöt év alatt úgy fizet meg a város, hogy a jelenlegi fűtésköltséget téríti meg a kivitelezőnek. Időközben a Gazdasági Minisztérium KEOP megújuló energiatámogatási pályázatán 280 millió forintot nyert a Biohő Kft., így a támogatás megérkezésétől a jelenlegi díjaknál lényegesen olcsóbb lesz a szolgáltatás a kórháznak, ezáltal pedig 90 ezer ellátott nyugat-nógrádi, bizonyos osztályokon több százezer észak-magyarországi betegnek is. – Külön öröm, hogy nem egy multinacionális, a kórházüzemre semmilyen tekintettel nem lévő cég, hanem egy balassagyarmati lokálpatrióta által irányított vállalkozás működteti a rendszert, ezáltal garantálható, hogy az egészségügyben 2004 óta megszokott fizetési nehézségek esetén sem kell tartanunk a fűtés harmincnapos radikális elzárásától – fogalmazott Csach Gábor, a város alpolgármestere.
A fűtésrekonstrukció első, legfontosabb része tehát elkészült: december 23-án éjféltől a városi kórházban faaprítékkal fűti a gyógyítást szolgáló pavilonokat. – A nyáron befejeződő beruházás végén a korábbi 28 megawattos teljesítményű fűtés helyett 6,5 megawattos teljesítmény jelzi a megtakarítás mértékét.
A kórházban ráadásul olyan technológia épül, amely alkalmas arra is, hogy az intézmény további bővülését, és szükség szerint a városrész fűtését is orvosolja, ha az orosz–ukrán vagy bármilyen más gázvita nem kétévente, hanem minden fűtési szezonban valós fenyegetettséget jelent majd – mutatott rá Medvácz Lajos, Balassagyarmat vezetője. Tavaszra tehát Balassagyarmaton megépül egy újabb, négy megawattos fűtőmű is, amely lehetőséget nyújt a környező intézmények, így a városi szociális otthon és gyermekotthon, valamint a város harmadának távfűtésére is.
Nem csak Balassagyarmaton küzdenek alternatív energiával a gáz-függőség ellen. Nap-kollektorokkal fűtik a jövő héttől több mosoni település iskoláját és hivatalait. Mosonszentmiklóson geotermikus energiával melegítik majd a vizet az új iskolában, Mosonszolnokon pedig az óvoda és az iskola után néhány napon belül a sportcsarnokban is a napenergiát hasznosítják, szélenergiával termelik az áramot, és Jánossomorjával közösen biogázüzem építését tervezik a jövőben. A beruházás több mint 20 millió forintba kerül – évente viszont hétmillió forintot tudnak megspórolni a gázszámlán.
origo.hu
Óriási bajban a baloldali pártok, mindent elkövetnek, hogy átverjék a választókat
