Hova tűnt az unió pénze?

Főpolgármesteri, bizottsági és közgyűlési vizsgálat indul a csepeli szennyvíztisztító botrányos uniós beruházásáról – döntöttek tegnap a fővárosi képviselők. A többségét elvesztő MSZP–SZDSZ-es koalíció a következő hónapokban további magyarázkodásra kényszerülhet a közpénzek elköltése ügyében.

Bajban a BKV. Ma tárgyal a városvezetés a BKV vezérigazgatójának korábbi holdingosítási tervéről, azonban a főváros által megrendelt szakvélemény szöges ellentétben áll Kocsis István terveivel – mondta lapunknak Hagyó Miklós. Az MSZP-s főpolgármester-helyettes elismerte, hogy a HÉV kiszervezése, így a korábban beígért 30 milliárd forintos állami támogatás bizonytalan. A közgyűlés tegnap előkészítetlenség miatt levette a napirendről a közlekedési cég javaslatát a hármas metró szerelvényeinek részleges felújításához szükséges további 500 millió forint átadásáról.

Kompromisszumkésznek bizonyult tegnap a Fővárosi Közgyűlésben a többségét szám szerint elvesztő balliberális koalíció, így ellenzéki kezdeményezésre valódi vizsgálat indulhat Budapest egyik uniós nagyberuházása, a csepeli szennyvíztisztító részbeni kudarca miatt. Nem az erzsébetvárosi ingatlanpanama miatt előzetes letartóztatásba helyezett Hunvald György (MSZP) polgármester és fővárosi képviselő hiánya, hanem a korábban a fővárosi balliberális koalíciót fontos kérdésekben rendre kisegítő MDF-frakció három tagjának távolléte nyomán a szocialista és a szabad demokrata képviselők csak így tudták elfogadtatni, hogy átdolgoztassa a közbeszerzési szabályok áthágása miatt Brüsszelben 40 millió euró, azaz csaknem tízmilliárd forintos elvonással sújtott fejlesztés tervét.
A hivatalosan elfogadott terv szerint a teljes beruházás összköltsége több mint 120 milliárd forint (eredetileg 468, az elfogadottak szerint már több mint 490 millió euró), amelynek 65 százalékát az Európai Unió finanszírozza, 20 százalékát a magyar állam, 15 százalékát pedig a főváros állja. A fenti elvonás mellett az EU illetékesei határozottan elvetették a 2003-ban elfogadott program egyik fő elemét, hogy a 2010-től a Dunát 95 százalékban megtisztító mű melléktermékét, a szennyvíziszapot közúton Csepelről a XVIII. kerületi Cséry-telepre szállítsák. Erre most új tervek készülnek, azonban a Fidesz kezdeményezésére Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármesternek egy hónapon belül ki kell vizsgáltatnia, hogy történhetett meg az elvonás, miként költhettek eddig a Cséry-telepre több száz ezer eurót, és mi lesz a telep sorsa.
Választ kell adni arra is, a főváros hogyan vásárolta meg a XVIII. kerületi Bivaly-rétet, hogyan bízták meg a Café PR nevű céget a beruházás 400 millió forintos kommunikációjával, és a szennyvíztisztító működése mekkora csatornadíj-emeléssel jár. Ughy Attila (Fidesz) szerint a budapestiek a jövő évtől legalább 50-60 százalékkal fizethetnek többet a csatornahasználatért, a szocialisták viszont „csak” 30-40 százalékos növekedéssel számolnak.
A csonka közgyűlés elfogadta a fővárosi önkormányzat és a kerületek közötti forrásmegosztást, amely a tavalyi 206 milliárd forint helyett idén 10 milliárddal magasabb öszszeget tartalmaz.