Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.„A második B–21 Raider megérkezésével a repülési tesztprogramunk jelentős lendületet kapott” – mondta Troy Meink, az amerikai légierő minisztere. Hozzátette, hogy mostantól megkezdhetik a fegyverrendszerek és a különböző missziós berendezések integrálását is, míg eddig a próbák főként a gép alapvető teljesítményének ellenőrzésére korlátozódtak – számolt be az Origo.
A Northrop Grumman által gyártott B–21 a világ első hatodik generációs bombázója, amely egyaránt képes lesz nukleáris és hagyományos fegyverek hordozására.
Lopakodó kialakítása lehetővé teszi, hogy mélyen behatoljon ellenséges területekre, és megpróbálja kijátszani a Kína, Oroszország és más riválisok által egyre fejlettebb légvédelmi rendszereket.
Az új típus a korábbi amerikai stratégiai bombázók – a hidegháborús B–52 Stratofortress, a szuperszonikus B–1 Lancer és a lopakodó B–2 Spirit – sorát viszi tovább.
A B–2 Spirittel ellentétben – amelynek darabonkénti ára mintegy 2 milliárd dollár volt, és végül mindössze 21 gép készült belőle – a B–21 Raidernél körülbelül 800 millió dolláros egységköltséget céloztak meg.
Az új bombázót nyitott rendszerarchitektúrával tervezték, hogy a jövőben könnyebb legyen a technológiai fejlesztések és frissítések beépítése.
A légierő vezetői szerint a hadrendbe állítás után legalább száz B–21 beszerzését tervezik.
Ezek a gépek a jövőben a 76 darabra modernizált B–52 Stratofortress flottával együtt alkotják majd az amerikai stratégiai bombázóerők gerincét.
A tisztviselők a B–21 Raiderrel kapcsolatos legtöbb részletet továbbra is titokban tartják, így például azt is, mikorra várható az első harci bevethetőség. A légierő annyit közölt, hogy a bombázó a tervek szerint legkorábban a 2030-as évek elején állhat szolgálatba – írja a Fox News.
Az amerikai stratégiai bombázóprogramok története így nemcsak a jövő B–21 Raiderében, hanem a múlt legendás gépeiben is folytatódik, amelyek közül a B–2 Spirit és a B–52 Stratofortress egyaránt meghatározta és formálta a hidegháború utáni évtizedek légierő-fejlesztéseit.
B–2 Spirit
Ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt, a B–2 Spirit története még a hidegháború utolsó évtizedeire vezethető vissza. Az 1970-es évek közepén az amerikai hadvezetés olyan új stratégiai bombázó kifejlesztését tűzte ki célul, amely a korábbi típusoknál lényegesen nagyobb bombaterhet – köztük termonukleáris és precíziós fegyvereket – tud eljuttatni minden addiginál nagyobb távolságra, miközben a korszerű légvédelmi rendszerekkel szemben is kiemelkedő védettséget biztosít. A hidegháború logikája szerint az új szuperbombázó elsődleges potenciális célterülete a Szovjetunió lett volna.
B–52 Stratofortress
Korábbi anyagainkban bemutattuk a Boeing B-52 Stratofortress stratégiai nehézbombázót is. Az Egyesült Államok az 1950-es évek elején fejlesztette ki, és 1955-ben állították hadrendbe. A típus máig szolgálatban van: a 744 legyártott példány közül 74 modernizált B-52H maradt aktív, amelyeket a tervek szerint akár 2050-ig is használhatnak. Nyolc sugárhajtóműve nagy hatótávolságot és jelentős szolgálati csúcsmagasságot biztosít, ami lehetővé teszi, hogy interkontinentális repüléseket hajtson végre utántöltés nélkül is. Fegyverzete rendkívül sokoldalú, a nukleáris bombáktól a hagyományos rakétákig és precíziós eszközökig terjed, miközben korszerű elektronikai és zavaró rendszerekkel látták el. Több mint hat évtizedes karrierje során bevetették többek között Vietnámban, az Öböl-háborúban, Koszovóban és Afganisztánban, bizonyítva, hogy a típus a mai napig kulcsszereplője az amerikai stratégiai légierőnek.
Borítókép: B–21 Raider bombázó (Fotó: AFP)
Az író törölte is X-oldalán megosztott bejegyzését, melyben Charlie Kirk halálára reagálva valótlanságot közölt.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára közösségi oldalán tett közzé bejegyzést.
A Szumi terület az orosz erők egyik fő célpontja volt a teljes körű invázió során.
Tizenkét katona meghalt.
Az író törölte is X-oldalán megosztott bejegyzését, melyben Charlie Kirk halálára reagálva valótlanságot közölt.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára közösségi oldalán tett közzé bejegyzést.
A Szumi terület az orosz erők egyik fő célpontja volt a teljes körű invázió során.
Tizenkét katona meghalt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Az író törölte is X-oldalán megosztott bejegyzését, melyben Charlie Kirk halálára reagálva valótlanságot közölt.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára közösségi oldalán tett közzé bejegyzést.
A Szumi terület az orosz erők egyik fő célpontja volt a teljes körű invázió során.
Tizenkét katona meghalt.
Ukrajna területén hatalmas pusztítást okozott a támadás.
A hallgatók szerint a támadás csak megerősíti a Kirk által létrehozott mozgalmat.
Az Egyesült Államok elnöke bejelentette: vizsgálatot indít a Soros-klán ellen.
Charlie Kirk meggyilkolása és a balliberális háborús retorika között szoros összefüggés van.
A Fidesz frakcióvezetője Tarr Zoltán elszólására utalt.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára közösségi oldalán tett közzé bejegyzést.
A Szumi terület az orosz erők egyik fő célpontja volt a teljes körű invázió során.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
