Ismertette újabb csomagját Gyurcsány

Hivatalosan is ismertette a kormányzati válságintézkedéseket Gyurcsány Ferenc a parlament tavaszi ülésszakának nyitónapján. A személyi jövedelemadótól a nyugdíjakon keresztül a családtámogatásokat is érintő javaslatcsomag lényegében megegyezik a lapunk hasábjain korábban megjelentekkel.

Megválasztották a Költségvetési Tanács tagjait. A parlament tegnap megválasztotta a költségvetési tanács tagjait. Sólyom László köztársasági elnök a testület elnökének Kopits Györgyöt jelölte, aki többek között 28 éven át dolgozott a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF), jelenleg a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának a tagja. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke Török Ádámot, a Magyar Tudományos Akadémia elnökségi tagját javasolta a testület tagjának, míg Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a monetáris tanács egyik tagját, Oblath Gábort küldte a grémiumba. A testület feladata a költségvetés tervezési szakaszában a büdzsé megalapozottságának vizsgálata. A költségvetési tanács – a Fidesz eredeti, 2006-os elképzelései szerint – az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank elnökéből állt volna, a testület vezetését pedig hat éven át az államfő által jelölt elméleti közgazdász látta volna el, mindegyikük díjazás nélkül vállalva a feladatot. (B. B.)

Elég nagy a felfordulás a világban – kezdte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtti felszólalását, amely alatt a Fidesz és a KDNP képviselői ismét kivonultak. Az egyre gyengülő forintról említést sem tevő Gyurcsány elmondása szerint Magyarországnak nincsenek jelentős tartalékai, miközben a fizetőképességünket is meg kell tartani. A miniszterelnök egyébként az idén már háromszázalékos gazdasági visszaeséssel számol. A kormány számításai szerint másfél-két százalékkal kell növelni a gazdaság teljesítményét, a mai 57 százalékos foglalkoztatást 65-70 százalékra kell növelni, és meg kell határozni az euró bevezetésének menetrendjét.
Gyurcsány Ferenc úgy vélekedett, az egyensúly megőrzéséhez idén – a korábban tervezetthez képest – 200-220 milliárd forinttal kevesebbet költhet az állam. Ez az összeg jövőre 550, 2011-ben pedig 650 milliárd forint.
Szerinte ezért meg kell változtatni az adózási rendszert. Közölte: a tervezett adóreform érdemi adócsökkentés, de ehhez meg kell növelni az adóalapokat. – Annyival csökken az adó, amennyivel nő – állította. A kormányfő úgynevezett semleges adópályáról beszélt, ahol 8-900 milliárd forintokat kell mozgatni. – Sok adóbevételről mondunk le így, amit máshol kell beszedni – mondta.
Személyi jövedelemadó. Az szja alsó kulcsa 19 százalékra nő, a sávhatár hárommillióra emelkedik. A minimálbéresek továbbra sem fizetnek majd adót, a legmagasabb adókulcs viszont 38 százalékra nő; a munkáltatók járulékkulcsa is megváltozik, a kormány tervei szerint 27 százalékra.
Áfa. Az általános forgalmi adót 20 százalékról 23 százalékra emelik, a jövedéki adók pedig 3–7 százalékkal növekednek.
Különadó, társasági adó. A kormányfő közölte, hogy a 2006-ban bevezetett különadót megszüntetik, ugyanakkor a kormány indítványozza, hogy a társasági adó 19 százalékra növekedjen.
Családi támogatások. Adóalapot növelő, de nem adózó jövedelem lesz a családi pótlék, s ilyenek lesznek a mindenkinek egyformán járó támogatások is: az anyasági, illetve a gyermeknevelési támogatás – közölte Gyurcsány Ferenc. – A szociális támogatás adózott jövedelemmé tételével mindenki fog adózni – tette hozzá a kormányfő. Az általa elképzelt rendszer szerint 100–130 ezer forint jövedelemig a szociális támogatások összege csökkenni fog, ezzel párhuzamosan pedig „körülbelül ugyanilyen arányban” csökken az adóteher is. A jövőt körvonalazva leszögezte: legalább egy év munkaviszony kell a gyedhez jutáshoz, ami legfeljebb egy-két évig járhat.
Nyugdíjak. A nyugdíjrendszer jelenlegi helyzetéről szólva a kormányfő nyomatékosította: „Nem vagyunk képesek garantálni a ma és a holnap nyugdíjasainak nyugdíját.” E helyzet enyhítését három lépésben hajtaná végre Gyurcsány. A 13. havi nyugdíjat jövőre megszüntetné, illetve beillesztené azt a mostani nyugdíjasoknak járó havi öszszegbe. A jövőre nyugdíjba vonulók már nem részesülnek ebben az ellátásban. A nyugdíjszámításnál öszszekötné a svájci indexálást a gazdasági növekedéssel, harmadrészt pedig tervei szerint 2016-tól évente 4 hónappal kell növelni a nyugdíjkorhatárt, így az 2025-ig 65 évre emelkedne.
Magyar áruk a polcokon. Patrióta gazdaságpolitikára van szükség, határozott, nemzeti érdekeket figyelembe vevő gazdaságpolitikára – jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Ennek érdekében a legjobb magyar áruházláncokkal folytatnak tárgyalásokat azért, hogy a polcokra kerülő élelmiszerek nyolcvan százaléka magyar legyen – folytatta.
Közjogi csomag. Gyurcsány utalt a kisebb parlament tervére, az ehhez kapcsolódó új választójogi törvényjavaslatára, az önkormányzatok számának csökkentésére és a pártfinanszírozás kérdésére.
A fentiekre reagálva Navracsics Tibor (Fidesz) kijelentette: a gazdaság teljesítménye azóta gyengébb, amióta Gyurcsány a miniszterelnök. Szerinte az a legfőbb baj, hogy a sorozatos kudarcok következményeit az emberek viselik, s nem Gyurcsány. Emlékeztetett, csak idén januárban 32 ezer fővel nőtt a munkanélküliség, összességében már 509 ezerre emelkedett az állástalanok száma. Gyengül a forint, óriási az ipari termelés zuhanása, hatalmas az államadósság mértéke, vagyis Magyarország tíz évet zuhant vissza Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt – fogalmazott. Felidézte a kormányfő egyik őszödi mondatát, amely szerint „majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoznánk”, majd így folytatta: a kormány most is ugyanezt teszi. Végül Navracsics azt kérdezte az MSZP-től, elhiszik-e, hogy a kormányfő által bejelentett intézkedések adó- és tehercsökkenést okoznak, s nem egy olyan megszorítócsomagot, amely korábban is elindította hazánkat a leszakadás útján.
Semjén Zsolt (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy csak Magyarország szorult az IMF-hitelre a térségben, két hetet élt meg az ország költségvetése, a közbiztonság olyan, mint az ötvenes években Harlemben, a családoknak pedig egyre növekvő része jut csődbe, sokan az uzsorások karmai között élnek. Mint mondta: létre kellene hozni egy szociális bankot, amely lehetővé tenné a családok hiteleinek átütemezését, likviditási problémáik áthidalását, valamint az alapvető élelmiszerek áfáját öt százalékra csökkentené a KDNP. Semjén szerint elfogadhatatlan, hogy a kaviárért, a jachtért és a helikopterért ugyanannyi forgalmi adót fizetünk, mint a tejért, kenyérért, étkezési zsírért.
Fodor Gábor (SZDSZ) szerint túl kevés és megkésett a kormány javaslatcsomagja, Lendvai Ildikó (MSZP) ugyanakkor tagadta, hogy megszorítást jelentene a csomag. Dávid Ibolya (MDF) úgy vélte: jóval korábban hozzá kellett volna látni a válságkezelő programhoz.
Gyurcsány Ferenc viszonválasza jelentős részében viccelődött, ironizált. A kormányfő arra hegyezte ki válaszát, hogy az ellenzék mindenért őt okolja, így például belátja, ő áll személyesen az Egyesült Államokban bekövetkezett, soha nem látott mértékű munkanélküliség-növekedés mögött, sőt a németek hitelfelvételéért is ő viszi el a balhét.

Eskü. Letette képviselői esküjét Bácskai János (Fidesz), aki a ferencvárosi időközi választáson aratott győzelmet. A T. Ház megemlékezett Mádai Péter volt SZDSZ-es képviselőről, aki a napokban hunyt el.