Kihúzzák alólunk a nemzeti vagyont

A vidékfejlesztésre fordítható költségvetési pénzek döntő hányadára az agráriumban tevékenykedőknek mindössze hat-hét százaléka tud pályázni, akik pedig valóban részesednek ezekből a forrásokból, azok alig néhány tucatnyian vannak – jelentette ki Ángyán József professzor, a Szent István Egyetem intézetigazgatója tegnap Debrecenben a hajdú-bihari közéleti fórum Magyar vidék – Magyar jövő című rendezvényén. Forgács Barnabás, a földművelésügyi minisztérium szakállamtitkára ennek kapcsán elismerte, hogy a technológia fejlesztésére szánt pénzek – ezek teszik ki a 2013-ig felhasználható ötmilliárd eurónyi támogatás döntő hányadát – valóban csak azok számára elérhetők, akik megfelelő birtokmérettel rendelkeznek. – A vidéki munkahelyteremtésre, turizmusfejlesztésre, örökségvédelemre vagy falumegújításra azonban nem ezt a forrást kell megcélozni, hanem azt a hetvenmilliárd forintos keretet, ami a Leader-programban áll rendelkezésre – jelentette ki Forgács Barnabás.
Forgács tájékoztatása szerint már a nyolchektáros, búzatermesztésre is alkalmas birtokok is pályázhatnak technológiai fejlesztést célzó EU-forrásokra, Ángyán József viszont úgy látja, ez nem más, mint porhintés, mert a bonyolult és hosszadalmas adminisztrációval, a megítélt pénzek késedelmes kifizetésével ellehetetlenítik a kisebb gazdálkodókat.
– A mai magyar kormány a globális tőke érdekeit rezidensként szolgálja ki, az állam intézményeivel ennek érdekeit képviseli a helyi társadalommal szemben. Most a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. fennhatósága alá rendelt még meglévő ötvenmilliárd forintnyi nemzeti vagyon átjátszása van napirenden – ezt támasztja alá az a tény –, hogy e vagyont biztosítékként ajánlották a 25 milliárdos „válságkezelő” IMF-kölcsön fedezetéül. De rövidesen napirendre kerül az embereknél lévő vagyon – a föld esetében ez a termőterületnek mintegy ötven százaléka – átjátszása is. Ezt szolgálják azok a pályázati feltételek is, amivel gazdálkodók tömegeit zárják ki a támogatásokból – jelentette ki Ángyán József.