Megalázták a volt politikai foglyokat

Csaknem két évtizedes hagyományt vett semmibe a Gyurcsány-kormány azzal, hogy – az idén először – nem engedte emelkedni a politikai okból elítéltek és szabadságukban korlátozottak nyugdíj-kiegészítését. A posztkommunista hatalom még csak azt sem tartotta fontosnak, hogy tájékoztassa döntéséről és annak okairól a sok tízezer érintett embert, illetve hozzátartozóikat.

Átlagosan nyolcezer forint azon honfitársaink havi nyugdíj-kiegészítése, akiket mondvacsinált politikai okból bebörtönöztek, internáltak, szovjetunióbeli rabtelepekre, hadifogolytáborokba hurcoltak a második világháború végétől kezdve. E kárpótlás gyanánt kapott összeget egy kilencvenes évek elején született kormányrendelet alapján kapják a túlélők, illetve (fele részben) özvegyük. A rendeletet eddig évente módosította a mindenkori kormány annak érdekében, hogy a kiegészítési összeg ne értéktelenedjen el. Az Orbán-kormány jelentős mértékű emeléssel ismerte el a politikai indíttatású, jogtalan szabadságkorlátozások tényét.
A hagyománytörést a Gyurcsány-kormány követte el, 2009-re vonatkozóan. Ezt csak abból tudhatták meg az idős érintettek, hogy a Nyugdíjfolyósító Intézet idei kifizetésekről szóló értesítőcéduláján a kárpótlási kiegészítés „emelés” rubrikája üresen maradt, s hogy az idei összeg azonos a tavalyival. Vagyis a Gyurcsány-kormány többé nem tartja szükségesnek emelni – más címen járó nyugdíjakhoz hasonlóan 3,1 százalékkal – a szóban forgó tételt. Holott egy kommunista utódpárti kormánynak volna miért 2009-ben is „kompenzálnia” a diktatúra meghurcoltjait.
– A hajdani szabadságkorlátozással sújtottak körében hetek óta téma ez a méltánytalan kormányzati lépés, amelyre sajtótájékoztató keretében fogunk visszatérni a közeli napokban – közölte érdeklődésünkre Menczer Gusztáv, a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szorakész) elnöke, aki tizenhat évig volt a Kárpótlási Kollégium elnöke. A Gulag rabtelepeit megjárt civil szervezeti elnök arra is kitért, az önkényes gyurcsányi lépésre az adott lehetőséget, hogy ezt a fajta kárpótlási formát nem törvény, csak kormányrendelet szabályozza. A Kormányszóvivői Iroda később ígért választ idevágó kérdéseinkre.
A problémára özvegy Sturmann Sándorné hívta fel a figyelmünket. Későbbi férjét tizennyolc évesen a korabeli egri tanítóképző iskolából hurcolták el osztályfőnökével és valamennyi osztálytársával együtt, 1944 karácsonya előtt pár nappal. Az osztály „málenkij robotra” a Szovjetunióban találta magát; Sturmann Sándor két és fél év múltán térhetett haza. A rendszerváltozás után az özvegy jelentkezett a Kárpótlási Hivatalnál, ahol néhai férjét „SZU polgári volt hadifogoly”-ként iktatták. Sturmanné 1991 májusától kapott kárpótlásként havi nyugdíj-kiegészítést, először 500 forintot. Az összeg 2008-ra 4965 forintnál állapodott meg, ám a nyugdíjcédula tanúsága szerint nem fog emelkedni az idén. „Az én esetemben kicsiny összegről van szó, mégis úgy érzem, szóvá kellett tennem az intézkedést, amely sérti férjem és a hozzá hasonlóan sokat szenvedettek emlékét” – mondta az özvegy.