Szelídítené a multiláncokat a versenyhivatal

Rákoppintott a Gazdasági Versenyhivatal néhány multinacionális áruházláncot üzemeltető cég orrára, mire azok vállalták, hogy a beszállítókkal kötött szerződéseiket végre a törvényi előírásokhoz igazítják. Történetek egész sora tanúskodik arról, milyen kiszolgáltatott helyzeteket kell elviselnie egy hazai cégnek, ha be akar törni a nagy áruházak polcaira.

Törvény helyett kódex. Tegnap az utolsó szakértői szintű egyeztetés zajlott az úgynevezett kereskedelmi (termékpálya) kódexről az agrártárcánál, ahol a multinacionális láncok, a termelők és feldolgozók képviselői egyeztettek. A megállapodás aláírására remélhetőleg a jövő héten sor kerül – tájékoztatta lapunkat Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sajtófőnöke. Mint mondta, a korábbi megegyezés szerint a dokumentum aláírásáig a tárgyaló felek nem nyilatkozhatnak a fejleményekről, így a kódexbe kerülő pontos előírásokra is csak a jövő héten derülhet fény. Emlékezetes, a kódex kidolgozását tavaly októberben a tejtermelők két áruházlánc raktárbázisa előtt tartott demonstrációja miatt kezdték el. Az alacsony felvásárlási árak és a jövedelemelosztás aránya miatt tiltakozó gazdákhoz a sertés- és baromfitartók, valamint a nagyobb agrárszervezetek is csatlakoztak, később az agrártárca is beszállt a tárgyalásokba. Egy november elején a parlamentben elfogadott ötpárti határozat arra hatalmazta fel a kormányt, hogy ha a termékpálya szereplői között nem születik időben megállapodás, akkor törvényben rendezheti a kiskereskedelem vitás kérdéseit. Erre úgy tűnik, nem kerül sor, holott az agrártárca már előkészített egy törvénytervezetet, mely a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekkel kapcsolatos tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szól.

Több kiskereskedelmi vállalkozás számára nyílik mód a jövőben arra, hogy átfésülje a beszállítóival kötött szerződéseit, miután a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az elmúlt időszakban alaposan utánanézett a multik és a kicsik évek óta feszülő konfliktusainak. A GVH még tavaly júliusban indított eljárást a Provera Beszerzési Kft., valamint annak tagjai (a Cora áruházakat működtető magyar Hipermarket Kft., a Csemege-Match Kereskedelmi Zrt., Profi Magyarország Kereskedelmi Zrt.) ellen. Ugyancsak eljárás indult az Auchan Magyarország Kft., valamint a Metro Kereskedelmi Kft. szerződéskötési gyakorlatának áttekintésére. A GVH mindhárom ügyben azt vizsgálta, hogy a vállalkozások megsértették-e a kereskedelmi törvényt, vagyis az általuk alkalmazott beszállítói szerződések megkötése során visszaéltek-e piaci erejükkel.
A vizsgálat megindulását követően mindegyik érintett önként vállalt kötelezettséget arra, hogy a versenytörvénnyel és a kereskedelmi törvénnyel összhangba hozza beszállítói szerződéseit. A Provera Beszerzési Kft. vállalta, hogy a 2009-re a beszállítóival kötött szerződéseiben nem szerepelteti a kizárólagos akciótartásra vonatkozó előírást, illetve azt, hogy a szerződésekben egyöntetű betűméretet használ. Az Auchan azt vállalta, hogy meghatározza a beszállítókkal való kapcsolattartás módját, hogy azok kérésre információt kaphassanak termékeik fogyásáról. A Metro június 30-ig akként módosítja a beszállítóival kötött országspecifikus szállítási szerződését, hogy abból törli a kizárólagos akciótartásra, a javára fennálló időbeli és mennyiségi korlátozás nélküli visszáruzási jogra; továbbá a szállítóváltásból, illetve a szállító programváltásából fakadó kedvezményveszteségek szállító általi megtérítésére vonatkozó pontokat.
A vizsgált cégek tehát egyelőre számonkérés nélkül úszták meg a hivatal kutakodását, mivel önkéntes vállalásaikkal megfelelnek a versenytörvény szabályainak – derül ki a GVH közleményéből.
Ezzel együtt furcsa történetekből ma sincs hiány arról, hogy a magyarországi beszállító cégek milyen kiszolgáltatott helyzetben vannak a hazánkba települt multiáruházakkal szemben, korábban lapunknak is nyilatkoztak nevük elhallgatását kérő károsultak. Ők egytől egyig alátámasztották azt, amit a GVH egy korábbi, csaknem kétezer, főként élelmiszer-termelő céget megkérdező tanulmánya is megállapít, miszerint az áruházak legtöbbször pénzt kérnek a beszállítóktól, hogy áruik polcra kerüljenek, s díjakat számítanak fel különféle szolgáltatásokért is. Egy szállító átlagosan öt jogcímen ad az általa megszabott árból úgynevezett visszatérítést a kereskedőnek. Ezek közül leggyakoribb a bónusz, a logisztikai hozzájárulás, a listázási díj és a marketing-hozzájárulás címen szedett sarc, az átvételi ár nagyjából 16 százalékaként. Ennyivel kevesebbet vihet tehát haza a láncoknak amúgy is nyomott áron szállító kisvállalkozó, amiről sok esetben írásos szerződés nincs, csupán kényszerű, szóbeli megegyezés.
Lapunkhoz eljuttatott levelében egy kétségbeesett alvállalkozó azt is leírja, hogy a multik áruházaikat a mai napig a beszállítók pénzéből építik, áruháznyitási hozzájárulás címén, ami beszállítónként legalább 2-300 ezer forint. A láncok a jellemző gyakorlat szerint az agyonsanyargatott hazai beszállítóktól megrendelt termékeket 30-60-90 napos fizetési határidővel fizetik ki, az igazi pofon mégis az, amikor a nem értékesített termékeket kártérítés nélkül adják vissza. Ráadásul, százegységnyi megrendelt termék esetén, ha a beszállító csak egy egységet nem szállít, vagy késve szállít, mind a száz egység után kifizettetik vele a késedelmi kötbért. Mindemellett gyakori a szerződések egyoldalú módosítása is, amikor a beszállítóval szemben év közben hirtelen új követeléseket állítanak a láncok. A legnagyobb félelmet mégis a kilistázás fenyegetésével keltik az áruházak, vagyis hogy a beszállító áruja lekerül a polcokról, amennyiben nem fogadja el a lánc által diktált, félig-meddig hivatalos feltételeket. A kereskedelmi láncok szinte bármilyen feltételt el tudnak vagy legalábbis megpróbálnak elfogadtatni a kisvállalkozóval – összegzi a GVH felmérése is, amit forrásunk nemes egyszerűséggel úgy magyarázott: a multik évek óta gátlástalanul kizsákmányolják a magyar vállalkozásokat.