Elhallgatott ünnep a Kádár-rendszerből

Újra időszerű a kérdés, hogy megünnepelhetjük-e békében, méltósággal egyik legszebb nemzeti ünnepünket. A hetvenes-nyolcvanas években is tilos volt az állami megemlékezésen túl spontán gyülekezni, de az intézkedő rendőrök legalább vállalták arcukat, s a radikális ifjúság sejthette, mire számíthat. A kádári diktatúra erőszakszervezete előállította az engedetleneket, de nem támadott vízágyúval, nem lőtt rájuk könnygázzal, gumilövedékkel. Az alábbiakban bemutatjuk az 1972-ben börtönbüntetésre ítélt Grillmayer József esetét, aki szabadulása után a Rozmaring Tsz-nél volt kőtörő, majd vidéken parképítő. Munkahelyet is csak rendőrhatósági engedéllyel válthatott. A rendszerváltoztatás óta a magyar államtól egy köszönő szót sem kapott az egykori ellenzéki.