Megszűnnek a kisebb kórházak?

Szakértők szerint bezárhatnak a kisebb kórházak a tervezett finanszírozási változások miatt. Az elképzelésekről tegnap tárgyalt a kormány, mint ahogy a gyógyszerár-támogatás tervezett csökkentéséről is.

2009. 03. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megtárgyalta a kormány azokat a tervezett intézkedéseket, amelyekkel összesen 30 milliárdos megtakarítást kell elérni az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) kasszájában. A kabinet a szaktárca által képviselt irányt szükségesnek és helyesnek tartja – közölte az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztálya. Székely Tamás tárcavezető tegnap felhatalmazást kapott a kormánytól, hogy egyeztetéseket kezdjen a változásokról.
Két területet érint elsősorban a változás: a gyógyszerár-támogatást és a gyógyító-megelőző ellátásokat, mindkettőnél körülbelül 15-15 milliárdos megtakarítást kell elérni. A kórház-finanszírozást érintő változás lényege, hogy az intézményeknek a tavaly jelentett teljesítményük 70 százalékáig biztosítják a teljes finanszírozást, 146 ezerről 150 ezer forintra emelt alapdíjon számolva. A korábbi rendszerrel ellentétben minden beavatkozás után járna valamekkora finanszírozás, ám a 70 százalék fölötti részért nem tudni, mennyi. Azt ugyanis úgynevezett lebegő pontértékkel számolnák, ami azt jelenti, hogy minél többet gyógyítanak az intézmények összesen, egy esetre annál kevesebb finanszírozás jutna.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője szerint a változás felgyorsíthatja a kisebb, 20-30 aktív ággyal működő kórházak agóniáját. Előbb-utóbb végleg bezárhatják kapuikat azok az intézmények, amelyek a politikai lobbi eredményeképpen néhány tucat ágy kiharcolásával túlélték a 2007-es Molnár Lajos-féle ágyszámcsökkentést – vélte. Ez kedvező tendenciát is eredményezhet, ha a nagyobb, súlyponti kórházak megerősödnek. Ehhez azonban szükség volna az ellátórendszer új struktúrájának kialakítására, a kórházak szerepének helyes megtalálására, ám ennek egyelőre nyomát sem látja. Megjegyezte, hogy a tervezett változásoknak kedvezőtlen következménye lehet a betegek közötti szelekció növekedése. A lebegő pontrendszeres finanszírozás ugyanis még inkább arra ösztönzi az intézményeket, hogy a költséges, súlyos eseteket ne lássák el.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke tegnap délután kapta meg a változásokról szóló 30 oldalas anyagot, amelyről pénteken reggel kellene egyeztetnie. – Felháborító, a szakmaiság semmibevétele, amit a tárca egyeztetés címén művel – mondta. Arcátlanságnak tartja, hogy még a kamara elnökségével sem lesz idő átnézni az anyagot. Emiatt jogi lépéseket fontolgat – szögezte le. A kórház-finanszírozást érintő változásokról annyit mondott: „pofon a semminek”, az intézkedések összességében elvonást eredményeznek.
Lapunk úgy értesült, hogy a gyógyszerár-támogatásra vonatkozó javaslatokat is elfogadta a kormány. Ennek értelmében nyártól számos medicinának csökken a társadalombiztosítási támogatása, ezekért többet kell majd fizetni a patikákban. Információink szerint több allergia elleni készítmény, s idegrendszerre ható szer drágul majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.