Törvényjavaslat a délvidékiek érdekében

A vajdasági magyarok túlnyomó része továbbra is áttelepülés nélkül megszerezhető kettős állampolgárságot szeretne Magyarország schengeni csatlakozása óta, ezért a kereszténydemokraták elkészítettek egy törvényjavaslatot a kérdés rendezésére – nyilatkozta lapunknak Semjén Zsolt KDNP-elnök, hozzáfűzve: pártja még márciusban ötpárti tárgyalásokat kíván lefolytatni az ügyben.

A kereszténydemokraták Simicskó István parlamenti képviselő vezette munkacsoportja olyan törvénytervezetet dolgozott ki, amelynek értelmében a Szerbiában élő magyarok egyéni kérelem alapján, áttelepülés nélkül megkaphatnák a magyar állampolgárságot. Semjén Zsolt KDNP-elnök felhívta a Magyar Nemzet figyelmét, hogy a hazai parlamenti pártok közül eddig egyedül az SZDSZ utasította el mereven délvidéki nemzettársaink kettős állampolgárságát, az MSZP viszont – információi szerint – belemenne a kérdés rendezésébe.
– Nehézséget jelentett ugyan az ügyben, hogy az április végén leköszönő külügyminiszter, Göncz Kinga korábban arra hivatkozott, hogy az EU-ban mindez kivitelezhetetlen, ám az unió illetékes fórumaitól azt az információt kaptuk: mivel az állampolgárság ilyen jellegű rendezése nem tekinthető „tömeges” megoldásnak, már csak azért is, mert egyéni kérelem alapján működne a rendszer, ezért az egész kérdés Magyarország belügyének tekinthető – közölte Semjén. Megjegyezte: az elmúlt hónapokban tárgyalásai során Szerbia, illetve Vajdaság tartomány illetékesei megerősítették előtte is, hogy sem Belgrád, sem Újvidék nem gördít akadályt a délvidéki magyarok kettős állampolgársága elé, különösen, hogy déli szomszédunk már évekkel ezelőtt hasonló megoldást választott, így például számos szerb–bosnyák vagy szerb–horvát kettős állampolgár él a térségben.
– Nem tettünk le arról, hogy előbb-utóbb az összes határon túli nemzettársunk magyar állampolgár lehessen, ám a vajdaságiaknak egzisztenciális szempontból sürgősen szükségük lenne erre, ami meg is oldható – hangsúlyozta a KDNP-elnök, jelezve: több mint egy éve uniós polgár a Kárpát-medencei magyarság túlnyomó része, ám a kárpátaljai és a délvidéki magyarok többségének mozgásszabadsága, utazási lehetőségei továbbra is komoly akadályokba ütköznek. Az ukrán jogszabályok – főként az országban élő több mint tízmilliónyi orosz miatt – egyelőre ugyan kizárják a kettős állampolgárságot, de a kárpátaljaiak esetében a magyarigazolvány kiváltása nyomán könnyebben elérhető magyar vízum és a kishatárforgalom egyelőre elfogadható megoldást jelent; ugyanakkor szerbiai nemzettársaink számára ez utóbbi – például településszerkezetük miatt – nemkívánatos, míg anyaországi állampolgárságuknak lényegi akadálya nincs.
Surján László KDNP-s EP-képviselő lapunkkal korábban közölte: az állampolgársággal kapcsolatos kérdések rendezése a tagállamok belső ügye, ám léteznek általános demokratikus elvek, így a diszkrimináció tilalma, tehát problémát jelenthet nemzetiségi hovatartozás alapján durván megtagadni valakitől valamely állampolgárságot. – Úgy vélem, azok a szerb nemzetiségű vajdasági polgárok, akiknek a felmenőik bizonyíthatóan a Magyar Királyságban éltek, egyénileg kérelmezhetnék a magyar állampolgárságot – hangsúlyozta Surján.
Szili Katalin MSZP-s házelnök előzőleg lapunknak úgy nyilatkozott: „A vajdasági magyarok kettős állampolgárságának nem lehet akadálya, ezt meg szeretném konzultálni az Országgyűlésben.” Szabó Vilmos, a külügyi bizottság MSZP-s alelnöke korábban úgy fogalmazott: a kormányoldal szakpolitikusai is jórészt nyitottak arra, hogy a szerbiai magyarok egyéni kérelem alapján kettős állampolgárok lehessenek.