Gyurcsány Ferenc dermesztő hagyatéka

Mivel a gazdasági visszaesés idén a kormány eredeti számításainál jóval nagyobb lesz, ezért másfél hónappal ezelőtt a bejelentettnél sokkal szigorúbb megszorítást dolgoztak ki a kabinetnek. A Pénzügyminisztérium csomagjához azonban Gyurcsány Ferenc végül nem merte nevét adni, így a szocpol eltörléséhez, a gyed egy évvel való lerövidítéséhez, illetve a gáz- és a távhő-kompenzáció megszüntetéséhez – tudta meg az Index.

Az Index információi szerint lehetett volna más is az utolsó Gyurcsány-csomag, amely mögül végül kihátrált a bukott kormányfő. Az internetes portál szerint a Pénzügyminisztériumban elkészült egy, a kormány által elfogadottnál lényegesen szigorúbb intézkedéseket tartalmazó, a szociális támogatásokat sokkal komolyabb mértékben visszavágó csomag. Ez a költségvetés kiadásaiból idén 200, jövőre pedig 600 milliárd forintot faragott volna le a gazdasági visszaesés miatt kieső jövedelmek pótlására. Az Index szerint tulajdonképpen ezt a csomagot akarta megúszni Gyurcsány, amikor lemondási szándékát bejelentette.
A kormány ugyanis alighanem a belső, párton belüli, illetve a nyilvánvaló társadalmi ellenállástól, saját szavazóbázisának szétzilálásától tartva, nem vállalta a terveket.

*

Az Index úgy tudja , most az új kormányra várva a pakk ismét előkerült: a szocialista frakcióban egyre-másra köszönnek vissza a szaktárca számai és javaslatai, melyeket most „próbálnak lenyomni a képviselők torkán”. Mivel Veres János pénzügyminiszter március 16-án már elismerte, hogy a tárcának van vészforgatókönyve arra az esetre, ha a tervezett 3-3,5 százaléknál nagyobb lesz a gazdasági visszaesés, ezért könnyen lehet, hogy az Index értesülései ebből a javaslatcsomagból merítettek.
A portál értesülése szerint a Pénzügyminisztérium (PM) durván másfél hónappal korábban kormányzati megrendelésre egy étlapot kínált fel a kabinetnek: a kabinet az adóintézkedéseken nem sokat változtatott, ám a kiadások megszorításait lényegesen felpuhította, többet közülük egyszerűen lesöpört az asztalról. Lapunk megkereste az ügyben a pénzügyi tárcát is, ahol Pichler Ferenc kommunikációs vezetőtől megtudtuk: a PM csomagja az a 210-230 milliárd forintos megszorítást tartalmazó javaslat, amelyet a kormány februárban már ismertetett.
Az Index információi szerint viszont az eredeti tervek– amelyek számos rokon vonást mutatnak a Reformszövetség és más gazdaságkutató műhelyek javaslataival – sok helyen nem egyeznek a később elfogadott kormányzati intézkedésekkel. Így például kikerült a csomagból az ingatlanadó 2010-es bevezetése, és módosítottak a szociális juttatások szigorításán is. A forinthiteles lakásvásárlás esetén igényelhető kamattámogatást, az új és használt lakás vételekor a gyermekek után járó kedvezményt (közismertebb nevén a szocpolt és a félszocpolt) már júliustól megszüntették volna az eredeti tervezetben. A javaslattal szemben a kormány végül meghagyta a kamattámogatást, a szocpol és félszocpol összegéből pedig csak lecsípett az átlag feletti jövedelműek esetében, a támogatások adórendszer alá való bevitelével. A forgatókönyv szerint jövő évtől teljesen megszűnt volna a távhő- és a gáztámogatás, ezzel szemben csupán kisebb szigorításokat léptet életbe a kabinet, amivel a kompenzáció leépítésével járó megtakarításnak csupán töredéke jöhet össze.
A javaslatok szerint a családi pótlékot a következő két évben befagyasztották volna, a rendszeres szociális segélyt visszavágták volna, ehelyett végül az a félmegoldás született, amely szerint az átlag feletti jövedelműeknél megadóztatnák a támogatást, amelynek egy része így visszafolyna az állami kasszába.
A megszorítások szigorúbbak lettek volna a gyermekek utáni támogatásoknál is: a gyed csak a gyerek egyéves koráig járt volna a mostani kettő helyett, és már ott váltotta volna fel a gyes. Ezzel szemben inkább azt választotta a szocialista kormány, hogy hoszszabb munkaviszonyhoz – a mai legalább fél év helyett egyévnyi biztosítási jogviszonyhoz – kötik a gyedre való jogosultságot. Míg a gyed az előző évi jövedelem, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, így akár nagyjából százezer forint is lehet, addig a gyes meghatározott összegű támogatás, amely nem éri el a 30 ezer forintot sem. A nyugdíj területén is kevesebb lépést tett meg a kabinet: a mai svájci indexálásáról áttért volna az inflációkövetésre, befagyaszthatta volna a nyugdíjminimumot, és ezen keresztül a hozzá kötött szociális juttatásokat is. Az Index állítja: a kész tervek szerint a rokkantnyugdíjazásnál szigorították volna a felülvizsgálatot, a fegyveres testületeknél pedig a nyugdíjazási feltételeket. Szintén a kormány asztalán volt állítólag az újonnan nyugdíjba menők esetében a 13. havi elvétele és a nyugdíjkorhatár emelése 65 évre.
Ezek a lépések a parlamentnek végül benyújtott utolsó Gyurcsány-csomagban is benne vannak ugyan, de a nyugdíjkorhatár emelése a tervezettnél kisebb ütemben fog megvalósulni. Ugyanakkor a nyugdíjemelésnél egy öszvérmegoldás született, és már szó sincs a jövő évi nyugdíjkorrekciós program megakasztásáról. A rokkantnyugdíjazásnál kilátásba helyezett felülvizsgálat csupán pár milliárd forintot hozhat, az eredeti elképzelés ennél lényegesen többet eredményezhetett volna, sőt végül nem nyúltak a fegyveres testületek enyhe nyugdíjba meneteli feltételeihez sem.
A csomagot egyedi, csak rövid távú megtakarítást célzó intézkedések is kiegészítették. De nem mert nekimenni a kormány a MÁV-nak sem, holott a PM által kínált javaslatok között szerepelt egy 30 milliárdos támogatásmegvonás a személyszállítási üzletágtól. A minisztériumi pénzek pár tíz milliárdos zárolására, az egészségügyi kasszánál a lefaragásra, az agrártámogatásoknál pár tíz milliárdos lecsípésre vonatkozó javaslatokat azonban végül elfogadta a kormány.
A fentiekből kitűnhet, hogy a kormány elé vitt elképzelések a bőkezű szociális és nyugdíjrendszer elemeihez nyúltak volna hozzá azért, hogy – az adóátrendezést takaró adócsomaggal kiegészülve – nagyobb ösztönzést teremtsenek a munkavállalásra.
– A kormány döntése alapján azonban ez az irány egyáltalán nem kapott hangsúlyt – véli az internetes portál, amely szerint sokkal inkább az domborodik ki, hogy a kormány igyekezett minél kisebb politikai áldozatot hozni. A spórolást leginkább az állami intézmények hivatalok kasszájának megfaragásával képzelték el, valamint úgy, hogy innen-onnan öszszeszednek még pár tíz milliárd forintot a jelenlegi szerkezetek változatlanul hagyása mellett. Az Index példaként hozza, hogy a kormány nagy tettként hangoztatta, hogy a kamatkiadásoknál 24 milliárd forintot képes takarítani, ugyanakkor a nagyságrendek érzékeltetéséhez fontos tudni, hogy a GDP egyetlen százaléka ma nagyjából 260 milliárd forintot tesz ki.
Az Index és a Portfolio szerint nem véletlen, hogy a szerkezeti átalakítások nélküli próbálkozás kudarcba fulladt, amely végül hozzájárulhatott Gyurcsány lemondási szándékához. – Ez alighanem azt is jelenti, hogy a gazdasági kilábalás szempontjából nem lehet megúszni a fent ismertetett javaslatokhoz hasonló jellegű, az elmúlt három évben született külsős szakértői anyagokban már többször is említett intézkedéseket – vélekedik az Index.