Lesz-e lex Le Pen?

Martin Schultz, az Európai Parlament szocialista csoportjának vezetője, karöltve Daniel Cohn-Bendittel, a zöldcsoport vezetőjével, kezdeményezte, hogy változtassák meg a parlament házszabályát, miszerint az új parlament első ülését a rangidős honatya elnökölné. A kérdés azért merült fel, mert a július 14-én összeülő új Európai Parlament rangidős tagja nagy valószínűséggel a francia Nemzeti Front holokauszttagadó elnöke, Jean-Marie Le Pen lenne. „Az a véleményem, hogy egy holokauszttagadó nem lehet egy nemzetközi összejövetel elnöke pusztán a kora miatt, remélem intézkedések történnek annak elkerülése érdekében, hogy a parlament megnyitó ülésén Le Pen elnököljön. A legjobb megoldás az lenne, ha a franciák nem is szavaznának rá” – mondta az európai szocialisták vezetője. Ez utóbbira azonban nemigen lehet számítani, hiszen Le Pen 2002-ben, a francia elnökválasztás első fordulójában második helyezést ért el, és 2007-ben is a negyedik helyen végzett. Francia hívei európai parlamenti képviselőjüknek 1987-től egyfolytában megválasztják, és mandátumát ez alkalommal is minden bizonnyal megszerzi.
Le Pen holokauszttagadása bizonyított tény. Már legalább hatszor elítélték valamilyen mondatáért, első alkalommal azért, mert 1987-ben kijelentette, hogy „Nem mondom azt, hogy a gázkamrák nem léteztek. Én magam nem láttam azokat. Nem különösebben tanulmányoztam a kérdést. De azt hiszem, ez a második világháborúnak csak egy részletkérdése volt.” Ez a mondat 1,2 millió frankjába (mai pénzben mintegy 200 ezer eurójába) került. Az 1990-es a francia Gayssot-törvény alapján emeltek vádat ellene, amely törvény egyike Európa holokauszttagadást büntető törvényeinek.
A Le Pen nézeteit a múltban és jelenleg is határozottan elítélő és a liberális csoportot (a harmadik legnagyobb csoport az európai parlamentben) vezető Graham Watson azonban nem lát okot a parlamenti törvények megváltoztatására. „Nincs ok arra, hogy Le Pent másoktól eltérően kezeljük, még ha utáljuk is a politikáját” – mondta a liberális politikus. A Guardian újságírójának faggatására még azt is hozzátette, hogy nagyon egyszerű, hogy a 81 éves Le Pentől elvegyék a korelnökséget: indítsanak mások egy még öregebb jelöltet.
Watson liberális kiállása azonban nemigen fogja megállítani a Martin Schultz és Daniel Cohn-Bendit által vezetett parlamenti antifasiszta koalíciót, amely minden bizonnyal nagy nyomást fog mindenkire gyakorolni a házszabály módosítása érdekében.
Ez a vita egyben arra is rámutat, hogy a különböző európai dokumentumokban sokszor hangoztatott „szólásszabadság” vagy „demokrácia” csak addig tart, amíg az nem ütközik valamilyen érdekekbe. Ez az a jelenség, amelyre a szókimondásáról ismert cseh elnök, Václav Klaus is utalt, amikor azt mondta, hogy az EU egyre inkább emlékezteti a szovjet blokkra.