Kiszolgáltatott helyzetben vagyunk

Csak takarékossági lépések az eddig meghirdetett válságkezelő intézkedések – ismerte el lapunknak adott interjújában Oszkó Péter. A pénzügyminiszter szerint a gazdaságélénkítő intézkedések meghozatalára csak később kerülhet sor; költségvetési eszközökkel most nem lehet a növekedést ösztönözni.

A rövid távú válságkezelő programmal hazánk elkerülheti a csődöt, ám a csomag nem alapozza meg a fellendülést – ezt nemcsak az ellenzék mondja, hanem a baloldalhoz tartozó közgazdászok és a vállalkozói érdekképviseletek is. Miért maradtak el megint a gazdaság fellendítését szolgáló lépések?
– Azok az intézkedések, amiket eddig meghirdettünk, valóban csak takarékossági lépések. Ám ezekkel elő lehet készülni azokra a döntésekre, amelyek majd élénkítik a gazdaságot. A mostani program nélkül nem lenne mozgástér a gazdaság motorjainak beindításához. Amíg azt nem hajtjuk végre, nincs lehetőség arra, hogy az adórendszer átalakításával vagy bármilyen más gazdaságélénkítő lépéssel serkentsük a növekedést. A nyugdíjrendszer hatékonyabbá tételétől valóban nem várható a gazdaság felpörgése, ám az itt megtakarított pénz hozzájárul a költségvetés egyensúlyához, amelynek nyomán több forrást lehet adni a vállalkozásoknak, növelve ezzel a foglalkoztatást.
*
– De itt van például az áfaemelés kérdése. Míg más országokban a forgalmi adó csökkentésével próbálják növelni a fogyasztást és beindítani a gazdaságot – sikerrel –, addig nálunk az ellenkezője történik. Nem gondolja, hogy az áfa ötszázalékos emelésével többet veszít, mint nyer a büdzsé, hiszen az adóemelés a kereslet csökkenését és a feketegazdaság élénkülését vonja majd maga után?
– Az európai országok egy része csökkenti az áfát, a másik része pedig emeli. Mindkettőre van példa, és látni kell, mely országok döntenek a forgalmi adó csökkentése, s melyek a növelése mellett. Azok, amelyek mérséklik az áfát, alapvetően a belső fogyasztásra alapozva próbálják élénkíteni gazdaságukat. Nagy belső piaccal rendelkeznek, emellett olyan a költségvetésük helyzete, hogy megengedhetik maguknak a fogyasztási adók mérséklését. Vannak ugyanakkor más országok – például Írország, vagy a balti államok –, amelyeknek nincs akkora belső piacuk, ráadásul kellően kiszolgáltatott helyzetben van a költségvetésük. Ők inkább az áfaemelés irányába mentek el. Magyarország helyzete ehhez hasonló abban a tekintetben, hogy költségvetési eszközökkel nem tudjuk ösztönözni a gazdaság növekedését. Az áfa növelése biztosan visszaveti majd valamennyire a belső keresletet, ám az adóemelésből származó bevételi többlet egy részét a személyi jövedelemadó és a járulékok csökkentésére lehet fordítani. Ez utóbbi segít megtartani a munkahelyeket, míg az szja csökkentése növeli a nettó béreket, ily módon pedig ellensúlyozzuk az áfaemelés negatív hatását.
Az értékesebbet adóztatják
– Miért nem a kiadásokat csökkentik nagyobb ütemben? Az állam működésén még bőven lehetne mit lefaragni, s a bürokrácia csökkentése is sokat hozna a konyhára.
– Ahogyan az adórendszerrel kapcsolatos intézkedéseknek még csak a töredéke ismert, ugyanez igaz az állami működést érintő kiadáscsökkentő lépésekre is. Látom, hogy e tekintetben a nyilvánosság előtt most mindenki próbál találgatni. Igyekszünk gyorsan dolgozni, hogy a találgatási időszak minél rövidebb legyen.
– Említette, hogy hazánk a kiszolgáltatott költségvetési helyzetű országok csoportjához tartozik…
– Igen, de mi nem vagyunk olyan mértékben kiszolgáltatottak, mint a balti államok. Tény, hogy a GDP-hez mért államadósság európai összehasonlításban nem alacsony, ám a költségvetés átalakítása révén egyre inkább egyensúlyi pályára állunk, ami megalapozza az adósság csökkenését.
– Nemrég jött haza Washingtonból, ahol a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott megbeszéléseket. Tárgyalt velük az újabb hitel felvételéről?
– A részletes tárgyalások május 6-án kezdődnek az IMF-fel és az Európai Unióval. Delegációjuk ekkor érkezik hazánkba, ekkor vizsgálják meg az eddigi szerződések teljesítését, és ekkor tudunk a jövő részleteiről is beszélni. Most csak egy bemutatkozó jellegű látogatást tettem Washingtonban, ahol az elképzeléseinket pozitívan fogadták.
– De azzal egyetért, hogy hamarosan újabb kölcsönről kell tárgyalnunk? Erre egyre többen figyelmeztetnek, legutóbb például Kopits György, a költségvetési tanács elnöke.
– Ez most nincs napirenden. Nyilvánvalóan függ a külső környezet változásaitól, de attól is, hogy a tárgyalásokat milyen feltételek mellett tudjuk lefolytatni. Mi a legkedvezőbb feltételeket próbáljuk majd elérni.
– Bajnai Gordon és ön is azt mondta, hogy a hitelesség visszaszerzése most a legfontosabb az ország számára. Akkor miért hívta vissza a Pénzügyminisztériumba államtitkárnak azt a Katona Tamást, akinek regnálása idején több költségvetési „manőverezés” történt, olyanok is, amiket az Európai Unió visszautasított?
– A miniszteri pozícióban én vagyok, az én hitelességemet kell elfogadni. Olyan kollégákat igyekeztem választani, akik a tevékenységemet maximálisan segíteni fogják. Remélem, hogy a bizalom és a hitelesség növelése a személyemen keresztül biztosított lesz.
– Akkor tehát nem lesz „manőverezés”?
– Nem. Az átláthatóságot fontos hitelességnövelő tényezőnek tartom.
– Idén meg lehet határozni, mikor szeretnénk bevezetni az eurót?
– Ha a következő hónapokban semmi meglepetés nem ér minket, akkor meg lehet ezt tenni, ám mivel a gazdasági környezet most nem ilyen, ezért nem tartom célszerűnek a dátum kitűzését. Egyébként nem is biztos, hogy ezzel kellene a bizalmat visszaszerezni. Jelenleg az a feladatunk, hogy az általunk meghirdetett programokat a lehető leghatározottabban végrehajtsuk.
– A kormány újra nekifut az ingatlanadó bevezetésének. Igazságos-e megadóztatni az ingatlant akkor, amikor az állam évtizedekig arra kényszerítette polgárait, hogy ingatlantulajdonosok legyenek? Megsemmisítették a bérlakáspiacot, s a legtöbb támogatást lakástulajdonhoz kötötték. Ennek eredménye, hogy mára az állampolgárok pénzének ésszerűtlenül nagy hányada ingatlanokban fekszik.
– Miért lenne igazságtalan az ingatlanadó bevezetése, amikor a magánszemélyeknél meglévő ingatlan vagyontárgynak számít? Csak Magyarországon alakult ki az az illúzió, hogy a megszerzett vagyon már nem kötelez a továbbiakban semmire. Alkotmányunk szerint is a jövedelmi és vagyoni viszonyok alapján kell hozzájárulni a közterhekhez. A meglévő vagyon valamilyen módon gazdasági pozíciót jelez, ezért olyan ingatlanadót kell bevezetni, amelyik alacsony értéknél nem eredményez elviselhetetlen terhelést. Most is létezik egyébként ingatlanadó, ám mivel azt területarányosan vetik ki, így az alacsony értékű ingatlanok értékéhez képest jelenleg magas adót kell fizetni. Az új ingatlanadó pont ezt fogja a visszájára fordítani, hiszen az alacsonyabb értékű ingatlanok után kevesebb terhet ró ki majd az állam, míg jelentős tehernövekedés csak a magasabb értékű ingatlanoknál következik be. Úgy gondolom, ez sokkal inkább szolgálja majd a társadalmi igazságosságot.
Utolérni az offshore cégeket
– Ön korábban a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója volt. E társaságnak van, vagy volt offshore cége?
– A Deloitte több cégből épül fel, ahol a partnerek egyben tulajdonosok is. Ebben a régióban tizenhét ország leányvállalatai alkotnak csoportot, amit egyetlen holding fog össze. Ebből következik, hogy számos országban van társasága a Deloitte-nak, de offshore cég ezek között nincs.
– Köztudomású, hogy offshore cégeket könnyen fel lehet használni bűncselekmények elkövetésére, pont azért, mert a tulajdoni viszonyok átláthatatlanok. A Deloitte ugyanakkor tanáccsal támogatja e társaságok létrehozását. Ön jogot végzett emberként hogyan vélekedik erről?
– Valóban léteznek olyan államok, ahol úgy lehet céget alapítani, hogy a tulajdonos nevéhez, kilétéhez nehezebb hozzáférni. Ez a normális szabályozási környezetben működő országok számára hátrányos hatású, hiszen a befektetőket, a cégalapítók tucatjait elcsábítja. Gyakori eset, de nehéz ellene fellépni, a fejlett államokat összefogó OECD éppen ezért próbálja információszolgáltatásra késztetni az érintett országokat.
– A kormány cselekvési tervében szerepel, hogy az offshore cégekkel szemben szankciókat fogalmaznak meg?
– Igen. A magyar szabályozás le van maradva az európaihoz képest. Bevett gyakorlat, hogy ha egy magánszemély a telephelyétől távol alapít társaságot (ahol vagy nincs adó, vagy nagyon alacsony), és oda csoportosítja a jövedelmét, akkor ezt az adóbevallásában az előírások szerint szerepeltetnie kell. Így van ez Németországban, Franciaországban, Angliában is. Ehhez képest viszont a magyar rendszer sokkal megengedőbb, mivel azt mondja: ha létrehozok egy társaságot, és máshova csoportosítom a jövedelmet, csak akkor kell adóznom, ha ezt felhasználom. Az alacsony adókulcsú országokban felhalmozott jövedelmet, ha máshol nem adózik, akkor a magyar tulajdonos szintjén kellene megadóztatni. Ez a szigorítási koncepció alapja, ami jelentős változást eredményezhet.
Átadott Postabank-dosszié
– Mikor lát esélyt arra, hogy ez a törvényi szabályozás szintjén is megjelenjen?
– Jövőre.
– Mik a tervei a jövőre nézve? Politikus marad?
– Valószínűleg nem leszek politikus, a mostani munkámat is szakmai feladatnak tekintem. Bízom abban, hogy az adóismereteimmel és a most szerzett tapasztalataimmal szélesebb körű szakértői tevékenységet tudok végezni.
– Gondolkozott már azon, hogy most a kormány olyan szigorító intézkedéseket fog megszavazni az offshore cégekkel szemben, amelyek miatt ön később nem tud elhelyezkedni?
– Azoknak az adótanácsadó cégeknek, amelyekkel én korábban dolgoztam vagy dolgozni fogok, az érdekeit az én intézkedéseim – a visszaélések korlátozása – nem fogják sérteni.
– Korábban azt írtuk, hogy az ön volt cégének az egyik leányvállalata a Meritservus, ami Cipruson van bejegyezve. Ezt ön egy televíziós műsorban cáfolta.
– Igen, mert ez tévedés. A Meritservus céggel sem nekem, sem a magyarországi Deloitte-nak semmiféle tulajdonosi kapcsolata nincs. Amennyire tájékozódni tudtam, ez egy ciprusi állampolgárok tulajdonában lévő cég, és nem is offshore társaság, hanem egy helyi szolgáltató, amit ciprusi tevékenységre alapítottak.
– Az említett Meritservus ugyanoda van bejegyezve, ahová a Dataplex szerverhotel két egykori cégének a tulajdonosa. A Dataplex ellen pedig a nyomozó hatóság hűtlen kezelés miatt folytat eljárást…
– Erről meglehetősen keveset tudok, nekem is mindössze annyi információ áll a rendelkezésemre, hogy egy helyi cégről van szó. De teljesen téves az az állítás, hogy nekem bármiféle érdekeltségem lett volna benne, így nincs is lehetőségem tájékozódni a működéséről.
– A Postabank ügyében most született ítélet. Az állam, amit az ön által vezetett Pénzügyminisztérium képviselt, vesztett, a nyertes a Deloitte mint könyvvizsgáló cég. Ezt hogyan kommentálná?
– Amikor hivatalba kerültem, nyilatkoztam arról, hogy ezzel az üggyel nem szeretnék foglalkozni, ezért azt haladéktalanul át is adtam a Miniszterelnöki Hivatalnak. A most hivatalba lépő új kabinetnek már nem volt módja arra, hogy ennek az ügynek a menetébe beleszóljon. Csak a mostani ítélet kézhezvétele után léphetnek tovább a kormányzat illetékesei.