Akadnak még olyan kereskedők hazánkban, akik a negatív előjelű eladási statisztikák ellenére nyerhetnek a válságon. Mivel a lakosságnak egyre kevesebb pénze jut ennivalóra is, és az utóbbi két évben spórolni volt kénytelen a bútoron, az utazáson, a tartós fogyasztási cikkeken, mostanra az átlag magyar a ruházkodást is a legolcsóbb forrásból oldja meg. Emiatt mostanra előtérbe kerültek a használt ruhát árusító üzletek, vagyis a turkálók.
Bognár Szilvia két turkálót működtet a fővárosban, az egyiket Csepelen, a másikat a VII. kerületben. Lapunknak elmondta: nem lehet oka panaszra, mivel már karácsony előtt is, azóta pedig még inkább megugrott boltjainak forgalma, ugyanis egyre többen keresik a minőségi, ám másodkézből származó, emiatt a plázabutikok kínálatánál jóval olcsóbb termékeket. – Jól szituált banki referenstől a háromgyerekes családanyáig egyre szélesebb a vevőkörünk – vázolta Bognár Szilvia, hozzátéve: előfordul, hogy nyitás előtt már sorba állnak az emberek az üzlet előtt, ez főként a hónap elején, a fizetések és a nyugdíjak idején jellemző. Hetente kétszer érkeznek a bálák Nagy-Britanniából vagy Hollandiából, s a legdrágább ruhanemű sem kerül többe ötezer forintnál. Az árak átlagosan 1500 és 2300 forint között mozognak egy fővárosi turkálóban, vagyis ennyiért mérik a használt ruha kilóját. A legtöbb helyen akciókkal is csábítják a kispénzűeket, amikor például egy-egy ruhadarab vagy cipő 400-500 forintért elvihető.
A piaci felmérések szerint a magyar lakosság 2006-tól kezdte hanyagolni a hagyományos divatüzleteket. Ebben az évben a háztartások a korábbiaknál jóval kevesebb ruhát és cipőt tudtak megvásárolni, s a statisztikák szerint értékben is jóval az infláció alatt fejlődött a boltok forgalma. A GfK Piackutató cég adatai szerint a megszorító intézkedések 2007-ben a ruhaboltokat is térdre kényszerítették, ugyanis meredeken csökkenni kezdett a piac mérete. Tavaly egy magyar család átlagosan 108 500 forintot költött el cipőre, ruhára. Míg a hagyományos butikok forgalma hanyatlik, addig egyre jelentősebb bevételeket érnek el a turkálók, nem véletlen, hogy számuk egyre nő, Budapesten például már minden kerületben szinte egymást érik a használtruhaüzletek. Ezzel együtt a turkálók komoly versenytársai a távol-keleti boltok, amelyek két év alatt maguk alá gyűrték a teljes piac negyedét. (Becslések szerint a legálisan működő kínai üzletek bevétele tavaly meghaladta a 90 milliárd forintot.) Legnagyobb vesztesek ezen a területen is a kisebb ruházati és textilszaküzletek, számuk ugyanis 2007 óta folyamatosan csökken.
origo.hu
Újabb két H225M helikopter érkezik a Magyar Honvédséghez
