Nem kell a turisták pénze?

Nem kíváncsiak ránk a külföldiek, legalábbis ezt tükrözik a legfrissebb statisztikai mutatók, miszerint tavalyhoz képest az idén eddig húsz százalékkal kevesebb turista lépte át Magyarország határait. A visszaesés minden szinten érezteti hatását: a szállodák panganak az ürességtől, az ágazatban már több százan elvesztették állásukat, s máris milliárdokban mérhető a turisztikai vállalkozások eddigi vesztesége.

Mintegy negyven százalékkal kevesebb amerikai és brit utazó választotta úti célul Magyarországot az év első három havában tavalyhoz képest, de elmaradtak az eddig ígéretes forrást jelentő németek is, s a statisztikai hivatal legújabb vendégforgalmi mutatói szerint a románok sem hazánkon keresztül veszik már az irányt Nyugat-Európa felé. A szállodák még félig sem teltek meg az első negyedévben, holott egy évvel korábban mintegy húsz százalékkal több külföldi turista gazdagította az ágazat devizatartalékait. Mivel a hotelek bevételének mintegy háromnegyede a külföldi turistáktól származik, a magyar szolgáltatók eddigi vesztesége immár milliárdokban mérhető, mivel januártól áprilisig az összes bevétel 40 milliárd forint volt, ami 12 százalékkal kevesebb a tavaly ilyenkor jegyzett eredménynél.
A kilátások még inkább kétségbeejtők, mivel az elmúlt öt évben 15-ről folyamatosan emelkedett a forgalmi adó mértéke, ami összességében már mintegy 30 milliárd forint körüli veszteséget rótt az ágazatra. A tervezett öt százalékpontos emelés azonban immár végzetes is lehet, és ha a kormány nem hajlandó a leendő 25 százalékos kulcs helyett legalább a középső, 18 százalékos sávba sorolni a szállásadást, akkor az beláthatatlan károkat okoz a nemzetgazdaságnak – közölte a Magyar Szállodaszövetség (MSZSZ).
A turizmus ugyanis valójában komoly devizabevételt termelő exportágazat, mivel külföldieknek ad el hazai szolgáltatást, a többi kivitelre épülő szektorhoz képest azzal a különbséggel, hogy itt helyben fogy el a magyar termék, tehát a vevő jön az eladóhoz és nem fordítva.
Míg a többi exportágazatnak nem, a turizmusnak viszont igen súlyos kiviteli vámot kell fizetnie az általános forgalmi adóval, emiatt bruttó árainkkal nemzetközi viszonylatban versenyképtelenné váltunk. Hazánk ugyanis már most is a 27 uniós ország közül az utolsó előtti a turizmust sújtó (jelenleg 20 százalékos) kulccsal, a tervezett emelés pedig az utolsó helyre lökné a magyar szolgáltatókat. Az MSZSZ szerint a kedvezményesebb kulcs viszont levinné az árakat, ami nem elsősorban a belföldi piacot rendezné át, hanem új külföldi pénzt vonzana a magyar gazdaságba. Márpedig a beáramló deviza elengedhetetlen hazánk talpon maradásához, arról nem beszélve, hogy a külföldi vendégek nemcsak a szállodákban költenek, hanem éttermekben, múzeumokban, fürdőkben, kereskedőknél is, tehát többszörösen járulnak hozzá költségvetésünkhöz. Az áfaemeléssel viszont a szállodaiparban is tömeges leépítések, csődök következnek – jelentette ki az MSZSZ.
A szállodások arra is felhívták a figyelmet, hogy mivel a gyenge forint miatt jelentősen megnőtt az elmúlt években jellemzően euróban és svájci frankban felvett hitelek értéke, emiatt már most bizonytalan számos nagyberuházás visszafizetése. Mivel a hotelek devizahitel-állománya, a tőketörlesztések és a kamatterhek idehaza mintegy ötszörösei a bevételeknek, az áfaemelés miatti vállalati csődök veszélybe sodorhatják az ország bankrendszerének stabilitását is. Márpedig ez az MSZSZ szerint ellentétes a válságkezelő szakértői kormány meghirdetett céljaival.

A kereskedők nem Cipruson adóznak. Határon túli bevásárlásokra kényszerítheti az áfaemelés a magyar vásárlókat, mivel a szomszédban kisebbek az adókulcsok, így alacsonyabbak az árak, még a gyenge forintárfolyam ellenére is – hívta fel a figyelmet tegnap az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), amely tiltakozását fejezi ki az áfaemelés hétfői megszavazása előtt.
Ismert, a költségvetés áfabevételeinek háromnegyed része a kereskedelemből származik, ami nagyságrendjét tekintve mintegy 1500 milliárd forint. Ezen belül az élelmiszerek áfája 500 milliárd forint körül mozog jelenleg. A teljes kiskereskedelmi fogyasztás azonban nagyjából nyolc százalékkal visszaesik 2009-ben, s az áfabevételek felét adó iparcikkeladások zuhanása is előreláthatóan két számjegyű lesz – számolta az OKSZ, bizonyítandó, hogy a kormány reményei, miszerint az áfakulcsemelésből jelentős pluszbevétel származhat, csak hiú ábránd, ami tovább mélyíti a recessziót. A válságkezelés középpontjában a Bajnai-kormány szerint a meglévő munkahelyek megőrzése és újak teremtése áll. A kereskedők szerint azonban az adóemeléssel csak a feketegazdaságot erősítené a kormány, miközben munkahelyek újabb ezrei kerülnek veszélybe és vállalkozások tucatjait fenyegeti a kényszerű csőd, mivel mi nem Cipruson adózunk – közölték.