1956 mártírjaira emlékezett az ország

Országszerte megemlékeztek az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imre miniszterelnökről, valamint a forradalom utáni kommunista koncepciós perek 228 kivégzettjéről. Húsz évvel ezelőtt ugyanezen a napon tartották a Hősök terén a néhai kormányfő és a forradalom mártírjainak újratemetését, később e nap vált a születő demokrácia, a rendszerváltozás mérföldkövévé és a vértanúk emléknapjává.

A közjogi méltóságok reggel a fővárosban a Vértanúk terén, majd a Hősök terén emlékeztek a kivégzett miniszterelnökre. A nap folyamán Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök és a Fidesz–KDNP-frakció is elhelyezte a megemlékezés virágait a Rákoskeresztúri új köztemetőben.
Bajnai Gordon kormányfő Boross Péter korábbi miniszterelnökkel és Lomnici Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökével a Kozma utcai Kisfogházba látogatott el. Boross hangsúlyozta: ez a nap nem a hangos ünnepségek ideje, hanem a főhajtásé. – Legyünk együtt azokkal legalább gondolatban, akiket galád módon halálba küldött egy velejéig gonosz rezsim – mondta.
A Parlamentben elhelyezték Nagy Imre utolsó kormánya tagjainak és az 1957–58-ban vele együtt perbe fogott sorstársainak arcképét a volt miniszterelnökről elnevezett teremben, míg a Maléter Pál nevét viselő katonai laktanyában felavatták az 1956-os honvédelmi miniszter szobrát.
Katarzis volt a temetés, de ma már tudjuk, nem mindenkinek. Le kell leplezni a rendszerváltozás hamis mítoszát – mondta tegnap Balog Zoltán, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnöke a Nagy Imre újratemetése című, a Konrad Adenauer Alapítvánnyal közösen rendezett konferencián Budapesten. – Nagy Imre újratemetése sem úri, sem elvtársi gesztus nem volt, a kényszernek engedve, a nép által kikényszerített temetés volt – fogalmazott a fideszes parlamenti képviselő.
Részletek a 3. oldalon