Képviselő úr, törvényszerű-e, hogy a nagyobb tagállamok jobban, a kisebbek kevésbé tudják érvényesíteni nemzeti érdekeiket az Európai Unióban?
– Sokszor a méretbeli hátrányt odafigyeléssel, felkészültséggel, szervezettséggel ellensúlyozni lehet. A Fidesz – a magyar néppárti delegáció – a létszámarányánál sokkal jobb hatásfokot tudott elérni. Például mert úgy állítottuk össze a listánkat, hogy minden szakterülettel foglalkozott valaki.
– Ön a mezőgazdasággal és a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó bizottságokban dolgozott. Jó volt-e ez a kombináció?
– A két téma között között jelentős az összefüggés. A nemzetközi kereskedelem tárgykörben Magyarországnak mindig az agrárkérdések a legfontosabbak. Brüsszelben és Strasbourgban folyamatos volt a vita, legyen-e, illetve milyen tartalmú legyen az új WTO-megállapodás. Nem érdekünk, hogy a Kereskedelmi Világszervezetben olyan alku szülessék, amelynek részeként feláldozzák az európai mezőgazdasági érdekeket. Ezért az elmúlt öt évben e megállapodás késleltetése, megakadályozása volt a fő magyar erőfeszítés.
– Mit sikerült még elérni agrárfronton?
– Inkább kármentési hadműveletekről lehet beszélni. Akkor is, ha Gráf József miniszter egy minapi beszédében is megpróbálkozott azzal, hogy elhitesse: ilyen meg olyan nagy diplomáciai sikereket ért el a kormány. Pedig mindenki azt látja, hogy a szabályozási környezet és vele a gazdák helyzete egyre rosszabb lesz. Az EU-ban ugyanis többségben vannak azok, akik szerint az unió közös agrárpolitikáját már rég meg kellett volna szüntetni. Azoknak, akik szét akarják verni az Európai Unió közös agrárpolitikáját, szüntelenül így érvelünk: a közös agrárpolitika lebontásával az unió elveszítené az élelmiszer-önellátási képességét, biztonságát.
– Milyen hátteret biztosított a kormány az önök harcaihoz?
– A kormány rendkívüli mértékben nehezíti a magyar érdekek érvényesülését az európai hadszíntéren. Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök például 2008-ban Davosban, a Világgazdasági Fórumon kijelentette, hogy az EU-ban nincs szükség az agrártámogatásokra. Nos, amikor mi a támogatások fenntartása mellett érvelünk, bizony gyakran felhasználják Gyurcsány szavait velünk szemben. Ráadásul azt is elmondják, hogy miért akarjuk mi megőrizni a támogatásokat, amikor – Európában egyedülálló módon – a magyar kormány az, amelyik a nemzeti kiegészítő támogatásoknak csak a kis töredékét adja oda.
– Az MSZP EP-delegációjának vezetőjét, Tabajdi Csabát sokan pártja népi baloldali szárnyához sorolják; hozott-e valamit ez a gazdák konyhájára?
– Amikor – 2007-ben – vészterhesen felbukkant a kukoricaintervenció, e számunkra roppan kedvező rendelkezés megszüntetésének a javaslata, én lehettem a kérdés néppárti jelentéstevője. Tabajdi a szocialista oldalon árnyék-jelentéstevői pozíciót szerzett. Elég jó esélyünk volt arra, hogy ha mi mind a ketten ellenezzük a kukoricaintervenció megcsonkítására irányuló javaslatot, akkor egy ilyen irányú ajánlást tudunk keresztülvinni. Nem könnyű harcok árán elértem, hogy az Európai Néppártban többségem legyen, és a többség elutasítsa a megkurtítási kísérletet. Ám Tabajdi még azt is elmulasztotta, hogy tájékoztasson engem, nem fog bejönni a szavazásra. A szocialista oldalon átengedte a szavazási forgatókönyv-készítés lehetőségét egy német szociáldemokratának, aki a magyar érdekekkel ellentétes szavazólistát készített. Ezen múlt, hogy az EP-ben nem sikerült elutasító ajánlást készíteni.
– Nálunk a legnagyobb a földkoncentráció. Mit lehet ellene tenni?
– Úgy van, bár e folyamat Európa-szerte zajlik. Ez roppant káros a mezőgazdaságra is.
– Magyar kézben marad-e a föld, ha a Fidesz nyer most és az országgyűlési választásokon?
– Az elmúlt évtizedben állandóan küzdenünk kellett a szocialistákkal, hogy megakadályozzuk ama törekvéseiket, amelyek lehetővé tennék volna a külföldiek földtulajdonszerzését. Tanulmányoztuk az Európai Unió más tagállamaiban meglévő jogalkotási gyakorlatot. Ez alapján is az véleményem, hogy lehet Magyarországon olyan jogszabályokat alkotni, amelyek biztosítják: a magyar föld meghatározó része a magyarok tulajdonában maradjon.
Az interjú hosszabb változata az mno.hu-n olvasható
Meglepő kutatás látott napvilágot a magyar autósokról
