Békés forradalom

Az első szabad választások után megalakulhatott térségünk első nem kommunista kormánya. A környező országokban ezután lavinaszerűen követték egymást a rendszerváltások, a lengyel választások leglátványosabb következménye pedig a berlini fal lebontása volt. A Szolidaritás megalakulása és az első szabad választások megtartása között eltelt kilenc év alatt Lengyelországban tízmillió állampolgár részvételével lezajlott egy békés forradalom. Bár a rezsim nyomást gyakorolt a Szolidaritásra, az utcákat tankok, katonák és rendőrök lepték el, s több mint tízezer embert tartóztattak le a szükségállapot kihirdetését követően, e békés forradalom egyetlen halálos áldozatot sem követelt. Ez volt az első ilyen győzelem egy elnyomó rezsim ellen Európa történetében. A Szolidaritás megalakulásakor a világon senki sem hitte azt, hogy a kommunista rezsimek Európa ezen táján sorra megbuknak. Nem az Egyesült Államok ereje, vagy a Nyugat gazdasági hatalma, hanem az állampolgárok békés, fegyvertelen, erőszakot elutasító mozgalmának diadaláról beszélhetünk. Azért is oly fontos számunkra ez az évforduló, mert úgy gondoljuk, Európa igazi egyesülése csak úgy volt lehetséges, hogy az európaiakat és a világot emlékeztettük, miről is szól a szolidaritás eszméje. Az Európai Unió és az egész euroatlanti közösség csak úgy nyer értelmet, ha a szolidaritás koncepciójára épül, vagyis arra a képességre, hogy feláldozzuk saját érdekeinket gyengébb partnereinkért. A szolidaritás a legfontosabb pillére az európai közösségnek, ám a szolidaritásnak nincs értelme, ha nem vagyunk készek feláldozni valamit valamiért. Egyértelmű, hogy az 1980-as évek végének szelleme átjárja az európai közösség egészét, beleértve az európai intézményeket, ez nyilvánvalóvá vált a legutóbbi gázválság, de a grúziai események idején is. Mi, lengyelek, szeretnénk emlékeztetni minden európait június 4. évfordulóján arra, mennyire fontos a szabadság, a szabadság, amelyet sohasem vehetünk adottnak. Ezt az üzenetet szeretnénk küldeni Európa új generációjának Európának abból a részéből, amely megtapasztalta, milyen a szolgasor, és milyen kivívni a függetlenséget. Üzenetünk tehát az, hogy akkor is védelmezzük szabadságunkat, amikor úgy tűnik, semmi sem fenyegeti.

Donald Tusk lengyel
miniszterelnök 2009. május 27-én, Varsóban, külföldi újságíróknak elmondott beszéde
(Lejegyezte Kottász Zoltán)