Bevallhatatlan pénzek

Minden jel arra utal, hogy a közvélemény még véletlenül sem kaphat valós képet arról: a tavaly elfogadott adóamnesztia hatására eddig hányan hozták haza pénzüket offshore cégeikből. A pontos adatoktól pedig feltehetőleg a pénzügyi tárca nagyvonalúsága miatt esik el a társadalom.

Sokakat érdekelne bizonyára, hogy a tavaly elfogadott adókedvezményt és -amnesztiát kihasználva pontosan hány magyar vállalkozás hozta haza eddig az offshore cégében tartott vagyonát. Az elmúlt évben szavazta meg az Országgyűlés azt az adócsomagot, melynek egyik szabálya egyebek közt kimondja: a vállalkozások az offshore cégekből hazakerült különfajta pénzeik 75 százalékával csökkenthetik a 2008-ban elért adózás előtti eredményüket. Az adókedvezmény azonban csak akkor jár, ha a visszahozott offshore- pénzek felét két éven keresztül magyar állampapírban tartják.
Amennyiben a feltételek teljesülnek, akkor az összegek eredetét az adóhatóság később nem vizsgálhatja, vagyis egyfajta adóamnesztiát is meghirdettek.
Az ötlet szocialista párti képviselőktől származik, akik a kérdésről folytatott vitában tavaly azt hangoztatták: a külföldön tartott vagyonok kedvezményes visszahozásával hazafias tettre kívánják sarkallni az offshore-cég-tulajdonosokat. Akkortájt ugyanis mély krízisben volt a magyar állampapírpiac, s az új rendelkezéstől nagy összegek megjelenését várták ezen a területen. Nem mellesleg jelentős, több tíz milliárd forintos adóbevétellel is számoltak.
Kérdés azonban, hogy származik-e majd egyáltalán többlet a rendelkezésből. Lapunknak ugyanis több könyvelő és adószakértő irodánál azt közölték: eddig egyetlen ügyfelük sem jelezte, hogy a kedvezményes lehetőség miatt haza akarná hozni offshore cégben tartott pénzét. Emellett úgy tűnik, hogy ha esetleg érkeznek is vissza pénzek Magyarországra, azok nagyságáról valósághű adatot aligha kaphatunk. A pénzügyi tárca ugyanis nem látta szükségesnek, hogy a társaságiadó-bevallásban rendszeresítsen egy külön sort, melyben a hazakerült offshore-vagyonokat tüntethetnék fel az érintettek. Ehelyett egy olyan rubrikába írható be az offshore cégből visszahozott összeg után érvényesíthető adókedvezmény, ahol több más csökkentő tényező is szerepeltethető. Itt viszont nem kell megjelölni a köztehermérséklés okát. Vagyis – külön sor híján – pontosan nem állapítható majd meg, hogy a tavalyi szabály miatt mennyi pénzt hoztak haza offshore cégekből, s a szocialista ötlet törvénybe foglalásából mennyi adóbevétel származott.
Emellett kérdéses a rendelkezés végrehajtása is. Leginkább az, miképpen ellenőrzik majd, hogy az adókedvezményt igénybe vevők valóban két évig állampapírban tartják-e az előírt pénzt. Merthogy – a külön sor hiánya miatt – nem tudni pontosan, kinek és mekkora összegért kellene magyar állampapírt vennie. Minden bizonnyal az adóhatósági revíziók alkalmával bukkanhatnak majd azokra, akik valóban hazahozták pénzüket az offshore cégükből. Náluk feltehetőleg azt vizsgálják majd, érvényesítettek-e adókedvezményt, és megtartották-e két esztendőn keresztül az államkötvényeket. Ha nem, minden bizonnyal adóhiányt állapítanak meg. Ám ezzel együtt sem biztos, hogy minden érintett az adóhivatal látókörébe kerül.
A Pénzügyminisztériumot több ízben is megkerestük a témával kapcsolatban, ám felvetéseinkre a szaktárcától lapzártáig nem érkezett válasz. Így nem kaptunk felvilágosítást arról, hogy az offshore cégekből hazahozott pénzek után járó adókedvezményt és -amnesztiát előíró szabályokat miért kellett átláthatatlanul és ellenőrizhetetlen módon kialakítani. Pontosan úgy, ahogy az offshore vállalkozások működnek. Többek szerint a titok nyitja egyszerű: a kedvezményes rendelkezéseket az üzletemberek egy jól körülírható csoportja kedvéért foglalta törvénybe tavaly a Gyurcsány-
kormány.