Elnök nélkül

Betetőzte tegnap eddigi dicstelen működését a 2006-ban megválasztott Országgyűlés. A képviselők most sem választották meg a Legfelsőbb Bíróság vezetőjét. A harmadik hatalmi ág elnöki tisztsége így immár egy esztendeje betöltetlen. A voksok összeszámlálása után a Fidesz tiltakozásul kivonult az ülésteremből. Kormánypárt és ellenzék a sajtó nyilvánossága előtt egymást hibáztatta a történtekért.
Mire számíthattunk azonban eddig, és mit várhatunk az elkövetkező időkben?
Valljuk be: nagy meglepetés lett volna, ha a parlament negyedik nekifutásra tegnap mégiscsak megválasztja az új főbírót. Ez ugyanis sem tavaly májusban, sem a múlt év decemberében, sem idén márciusban nem sikerült. A szocialista és a szabad demokrata frakció először Baka Andrást szavazta le, majd az MSZP – két alkalommal – Havasiné Orbán Mária személyére mondott nemet. A szükséges kétharmados többség egyik alkalommal sem jött össze. Tegnap, a negyedik voksoláskor ismét Baka András volt a jelölt, a szavazás azonban nem hozott eredményt.
A sikertelenség okát nem könnyű megtalálni, hiszen – mint utóbb Sólyom László is hangsúlyozta – a jelöltről titkos szavazással mond véleményt a képviselőház. A választás körülményeiből azonban levonhatunk néhány következtetést. Ezek közül csak az egyik az, hogy a köztársasági elnök – eddigi gyakorlatát követve – nem egyeztetett a politikai erőkkel. Az államfő változatlanul úgy látja, mivel a jelölés joga őt illeti meg, ezt önállóan kell gyakorolnia. Az idő dönti majd el, helytálló-e ez az álláspont. Súlyos hátrány volt, hogy Lomnici Zoltán előző főbíró, akit 2002-ben elsöprő többséggel választottak meg, nehezen tudott beletörődni, hogy mennie kell, Sólyom nem kívánja újrajelölni.
A fő ok minden bizonnyal az, hogy a szocialista frakció nem óhajtotta elfogadni az államfő jelöltjét. Válasza valószínűleg akkor is elutasító lett volna, ha nem Baka vagy Havasiné az ajánlott személy. A szocialisták ugyanis vélhetőleg saját emberüket látták volna szívesen a vezetői székben. S nem csupán azért, mert jelenleg is számos elvbarátjuk ül a vádlottak padján, vagy szerepel gyanúsítottként súlyos anyagi és hivatali természetű visszaélések ügyében. A bírói hatalom elnöki posztjának megszerzése szerintük alapvető érdek. Nem lehet véletlen, hogy a korábbi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc számos alkalommal figyelmeztette a bíróságot, az ügyészséget, az Alkotmánybíróságot, de magát a köztársasági elnököt is. Ahogy a rendőrséget, a titkosszolgálatokat és az adóhivatalt, úgy a független intézményeket is politikai eszközként kívánják felhasználni. Elég csak arra gondolni, mit műveltek a legfőbb ügyész menesztéséért a Medgyessy-kormány idején. Akkor a Fidesz korábbi kormányzati tevékenységét kívánták kriminalizálni, most pedig önmagukat mentik. Uralmuk meghosszabbítását remélik attól, hogy hozzájárulhatnak az elnök nélkül működő Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tevékenységének elbizonytalanításához. Közben ugyanis bírói, szakmai berkekben tovább dúlnak a hatalmi harcok.
Főbírót vélhetőleg már csak a következő Országgyűlés választ. A köztársasági elnöknek addig tényleg nem érdemes új jelöltet állítania. Az átmeneti kormány és parlamenti többség az uniós képviselők megválasztásakor rámért súlyos népítélet hatására, a tegnapi döntés tanúsága szerint, a legelemibb józan megfontolásra sem képes. Most egy ideig az igazságszolgáltatásunk is átmeneti lesz.