Előre hozott választások Moldovában

Egyetlen szavazat híján másodszor sem sikerült államfőt választani a moldovai parlamentben, ami az alkotmány értelmében azt jelenti, hogy a százegy fős törvényhozás feloszlatása után új választást kell kiírni. Vladimir Voronin – aki két letöltött mandátuma után nem indulhatott újra az államfői pozícióért – házelnökként érdemi döntés nélkül rekesztette be a törvényhozás ülését. A kormányzó Moldovai Kommunisták Pártjának vezetője kijelentette: nem fog sietni a parlament feloszlatásával. Az új államfő megválasztáshoz hatvanegy voksra lett volna szükség, az ellenzék azonban bojkottálta az üléseket. Bár sok elemző azt jósolta, hogy a hatalomnak sikerül valamilyen módon „meggyőznie” hatvanból egy ellenzéki honatyát, a három pártból álló antikommunista tábor egységes maradt, így keresztülhúzta Voroninék terveit.
A túlnyomó többségében románok (a hivatalos verzió szerint moldovaiak) által lakott volt szovjet köztársaságban tüntetések követték az áprilisi választásokat, miután az ellenzék csalással vádolta meg a győztes kommunistákat. A több napon át tartó tiltakozások során megrohamozták a chisinaui parlamentet és az elnöki hivatalt. A rendőrség végül brutális fellépéssel akadályozta meg a demonstrációk kiterjedését, a megmozdulások számos résztvevőjét letartóztatták. Chisinau Romániát vádolta meg a tüntetések szervezésével.