Elszabadultak a bolti árak

Még előtte vagyunk a júliusi adóemelésnek, az aszály hatását még nem érezzük, májusban mégis a vártnál sokkal nagyobb mértékben emelkedtek az árak a boltokban. Elsősorban az élelmiszerek hétszázalékos drágulása és a lakásfenntartás költségeinek nyolc-tíz százalékos növekedése sújtja a lakosságot. A második fél évben még inkább elszabadulnak az árak: decemberre nyolc százalék fölé gyorsul a pénzromlás üteme.

Váratlanul nagyot ugrottak az árak májusban a boltokban. A drágulásokhoz ráadásul még semmi köze sincs a jövő hónaptól életbe lépő magasabb áfának és a jövedéki adó emelésének, amelyek igazán megterhelik majd a pénztárcákat. A múlt hónapban az élelmiszerek vitték a prímet: a burgonya, a zöldségek és a gyümölcsök ára – tavaly májushoz képest – 13 százalékkal nőtt, de a hús, a rizs és az olaj is két számjegyű emelkedést mutat. A vezetékes gáz húsz százalékkal kerül többe, mint egy évvel ezelőtt, a rezsiköltségek pedig átlagosan tíz százalékkal ugrottak meg. A májusban mért infláció összességében 3,8 százalékos lett. Ez az adat sokkal magasabb az előzetes várakozásoknál, sőt, az előző hónapokhoz képest is jelentős romlást mutat. A pénzromlás felpörgése több szempontból is elkeserítő. A váratlan drágulás egyértelműen a költségek növekedésére vezethető vissza, nem pedig arra, hogy többet vásárolunk, hiszen az egyre kevesebbet érő fizetések miatt ennek épp az ellenkezője tapasztalható. Másrészt az áfakulcs megemelése – 20-ról 25 százalékra – az év második felében végképp elszabadíthatja az árakat, ami az életszínvonal drasztikus romlásához vezet. Az árak emelkedése ráadásul már most is a legszegényebb rétegeket sújtja a legjobban. Az alapvető élelmiszerek és a lakás fenntartásával kapcsolatos költségek növekedése ugyanis még a legtakarékosabb családokat sem kerüli el, miközben a ruházati és tartós fogyasztási cikkekre – amelyek ára alig változik – a szerényebb bevételű háztartásoknak már amúgy is alig jut pénzük. Emellett azt is fontos megemlíteni, hogy a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közölt adatai szerint a nyugdíjasok mindennapjait érintő áremelkedések mértéke az átlagnál jóval magasabb. A kilátások más szempontból is borúsak: a Bloomberg nemzetközi gazdasági hírügynökség tegnap megjelent terjedelmes elemzése szerint a hazai aszálykárok is felfelé nyomják majd az élelmiszerek árát, amelyek a lakosság kiadásaiban az egyik legnagyobb tételt jelentik.
– A vártnál nagyobb drágulást a júliusi adóemelések még tovább srófolják felfelé: az év végén nyolc százalék fölé emelkedhet a pénzromlás mértéke, ami éves átlagban az öt százalékot is meghaladja – vélekednek az MKB Bank elemzői. Az infláció további negatív hatása, hogy a banki hitelfeltételeket könynyítő alapkamat-csökkentés elhalasztásához is érvet szolgáltat, pedig a kamatvágásra égető szüksége volna a zsugorodó gazdaságnak.
A tegnap napvilágot látott, kifejezetten rossz adat ellenére a Pénzügyminisztérium még nem mérlegeli az éves, 4,5 százalékos inflációs előrejelzés megváltoztatását. Oszkó Péter tárcavezető tegnap úgy fogalmazott, hogy az infláció a kiugró forintárfolyam-ingadozás következménye, ugyanakkor elismerte, hogy az áfaemelés ront majd a helyzeten. Ugyanakkor meglátása szerint a válságkezelő program javít majd a forint árfolyamán.