Fenyegetett magyar jövő Kárpátalján

Asszimilációhoz, illetve a kárpátaljai magyar értelmiség elvándorlásához vezethet az az ukránosítási folyamat, amely megszüntette az esélyegyenlőséget az ukrajnai felsőoktatásban. A kialakult helyzetről Brenzovics László, a Kárpátaljai Tanács alelnöke és Orosz Ildikó, a Magyar Pedagógusszövetség elnöke számolt be tegnap az Országgyűlés külügyi és határon túli bizottsága előtt.

Ukrajnában egészében nehéz helyzetbe hozták a nemzetiségi oktatást a kijevi kormány intézkedései, hiszen míg az elmúlt két évben lehetőség volt arra, hogy a felsőoktatásba vezető egyetlen út, az emelt szintű érettségi keretében a szaktantárgyak tesztkérdéseit magyarra fordítsák, addig ez a jövő évtől megszűnik. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke a bizottsági ülés után lapunknak elmondta: a döntés értelmében a magyar iskolák végzősei is ukrán nyelvből kell tesztet írjanak, s ezáltal egyenlőtlen versenyt fussanak az ukránokkal a felsőoktatási intézményekbe való bejutásnál. A kialakult hátrányos helyzet tovább csökkenti a felsőoktatásba bejutó magyarok számát, amely már most kétszer kevesebb, mint az ukrán fiataloké – hangsúlyozta a KMKSZ alelnöke. Mindez megrendíti a kárpátaljai magyar oktatási rendszert, hiszen a szülők egy része ukrán iskolákba irányítja gyerekeit, s ezáltal csökken az anyanyelvű intézményekben tanulók száma és a pedagógusok munkalehetősége. Következményként magyarul oktató iskolák zárnak be, megrendítve ezzel az anyanyelvű oktatást, és kétségessé téve a kárpátaljai magyarság jövőjét.
Németh Zsolt, a külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke elmondta: Magyarország annak ellenére, hogy támogatja Ukrajna szuverenitását, valamint euroatlanti integrációját, rá fog kényszerülni a kijevi diszkriminációs politika nemzetköziesítésére.