Hátrányos lenne az MVM-nek az E.ON-üzlet

Nem a Magyar Villamos Műveknek kedvezne, ha az E.ON beszállna Paks bővítésébe – vélik szakértők. Bár a német hátterű társaság bevenné résztulajdonosként a magyar állami vállalatot a Gönyűn épülő erőművébe, ez korántsem jelent olyan biztos megtérülést, mint egy újabb nukleáris blokk. Mások úgy vélik, nemzetközi feszültséget kelthet, ha az E.ON verseny nélkül lehet partner Pakson.

Nemzetközi feszültségeket szülhet, ha a Magyar Villamos Művek (MVM) versenyeztetés nélkül veszi be partnernek a paksi atomerőmű bővítésébe az E.ON-t – értesült lapunk diplomáciai forrásokból. Emellett az sem kizárt, hogy az MVM egyedül is képes megépíteni az új nukleáris blokkot.
Az állami tulajdonú vállalat a paksi üzletért cserébe részt szerezhetne az E.ON jóvoltából Gönyűn épülő, 400 megawattos kapacitású gáztüzelésű erőműben. Bennfentes szakértők szerint azonban a csere nem egyenértékű, hiszen az MVM számára inkább hátrányokkal járna az ügylet. Míg egy újabb paksi egység megépítése biztos megtérüléssel kecsegtető beruházás, addig a gönyűi áramtermelő esetén korántsem ennyire előre látható a kockázat mértéke. Ez utóbbi létesítménynek ugyanis több hasonló erőművel kell majd versenybe szállnia a térségben, ráadásul jóval kiszolgáltatottabb az esetleges gázellátási problémáknak, valamint a gázárak emelkedésének, ellentétben az atomerőmű stabil termelési költségeivel. Magyarán az, hogy a gönyűi egység által megtermelt áramra lesz-e elegendő kereslet, jelentősen függ majd a régió kínálatától, míg a nukleáris alapon előállított olcsó villamos energia esetében ilyen kockázat nem merül fel. Ezáltal – szakértők meglátása szerint – a felvetődött cserével az E.ON tulajdonképpen az így felmerült üzleti kockázatok egy részét tolná át az MVM-re.
Az ügylet lehetősége információink alapján a kormány és az E.ON közötti tárgyalások során vetődött fel. A hazai lakosság – a hibás kormányzati döntések következtében – igencsak komoly, mintegy 170 milliárd forintos adósságot halmozott fel az energiaszolgáltató cég gáz-nagykereskedelmi ágazata felé. Ebből az E.ON 80 milliárd forintot már hajlandó volt elengedni, az orosz–ukrán gázvita során ugyanis ekkora „extraprofitja” keletkezett abból, hogy a korábban viszonylag olcsón betárolt gázt jóval magasabb áron tudta értékesíteni.
Korábbi értesüléseink szerint a cég a fennmaradó 90 milliárd forintból további 30 milliárdot írna le, amennyiben részt vállalhatna a paksi atomerőmű bővítésében, illetve résztulajdont szerezhetne a hazai nagyfeszültségű hálózatot felügyelő és irányító Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányítóban, amely jelenleg az MVM-en keresztül szintén a magyar állam kizárólagos tulajdona.
Egyelőre kérdéses, hogy a társaság hogyan kapja meg a maradék 60 milliárd forintot. Úgy tudjuk, ha ez ügyben nem születik megállapodás, az E.ON bíróság elé vinné az ügyet, vagy akár meg is válna a gáz-nagykereskedelmi érdekeltségétől. Utóbbi bekövetkezte esetén vevőként az orosz Gazprom jelenhet meg.