Kifejtette: még fontosabb ez most, amikor az ügyészség függetlenségét kétségbe vonják. Utalt rá: 2006 ősze óta folyamatosan hangsúlyozza, hogy bizonytalan, kiélezett, válságos időkben az alkotmányos alapjogok védelme a végső biztosíték. Óriási a bíróság és az ügyészség felelőssége – tette hozzá –, hogy akkor is szilárdan érvényesítse ezt, amikor a politika vagy az állami szervek érdekei mást kívánnak. Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom alapja Sólyom szerint a következetes jogalkalmazás. – A bíró és az ügyész csak a törvénynek van alávetve – jelentette ki.
*
Emlékeztetett: idén márciusban Gyurcsány Ferenc nyilvánosan kétségbe vonta a bíróság és az ügyészség pártatlanságát. Ugyanakkor az akkori kormányfő nem tudott példát hozni arra, hogy bármelyik döntés jogilag kifogásolható lett volna. Sólyom az ügyészek ünnepi rendezvényén tegnap azt mondta: „Kénytelen voltam leszögezni: ha a miniszterelnök olyan kijelentést tesz, hogy az ügyészség és a bíróság egyes esetekben egy ellenzéki párt sugalmazására hoz döntést, súlyosan veszélyezteti az államszervezet demokratikus működésébe vetett bizalmat.” Közölte: szolidaritásának kifejezéseként vett részt áprilisban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ülésén. A miniszterelnök azóta távozott posztjáról.
Sólyom ezután arról beszélt, milyen veszélyes, ha politikusok ellen indult eljárások kapcsán az érintett párt politikusai az eljárás megindulása miatt politikai részrehajlásról beszélnek. Emellett a parlamentben konkrét ügyekben interpellálják a legfőbb ügyészt, s válaszát nem fogadják el. Az elnök megemlítette azt is, hogy a Népszava című lap felvetette: az interpellációkra adott válasz elutasítása miatt (rendre az MSZP és az SZDSZ képviselői szavaznak nemmel Kovács Tamás válaszára – a szerk.) a legfőbb ügyész esetleg lemond posztjáról. Emlékeztetett az Alkotmánybíróságnak arra a határozatára, amely szerint a legfőbb ügyészt ilyen okból nem lehet leváltani, konkrét szakmai ügyekben a vádhatóság vezetője nem utasítható. Ez ugyanis ellentétes lenne az ügyészség függetlenségével, a hatalommegosztás alkotmányos elvével.
Az ügyészség politikai részrehajlással való megvádolása kormánytisztviselők által, vagy ennek a sejtetése nemcsak az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megingatására alkalmas, de egyben kísérlet arra, hogy befolyásolja az ügyészség eljárását – jelentette ki az államfő. Közölte: országgyűlési képviselő hasonló okból nem fordulhat a legfőbb ügyészhez. A Zuschlag-ügyre utalva azt mondta, politikus és minisztériumi alkalmazott között nem hangozhat el, hogy majd szólnak a legfőbb ügyésznek. Sólyom László szerint veszélyeztetheti a közbizalmat az is, ha a politikai csatákban egy ellenzéki párt büntetőügyeket helyez kilátásba. Figyelmeztetett: az ügyészségnek a jogsértések miatt kötelessége eljárni, függetlenül attól, ki van hatalmon. Az államfő úgy látja, ha bizonyos jogellenes cselekedetekre csak a tények későbbi megismerése, tehát például kormányváltás után derülhet fény, akkor ezt így kell megfogalmazni, s a politikai befolyásolás szándékának még a látszatát is el kell kerülni.
Kovács Tamás legfőbb ügyész, akinek mandátuma jövő decemberben jár le, a vádhatóság tegnapi rendezvényén kijelentette, hogy az elkövetkező időszakra is vannak tervei. Ezzel közvetve megcáfolta a Népszava állítását, mely szerint a gyakori interpellációs leszavazások miatt távozni készülne posztjáról.
Egy óvodánál, és iskolák mellett áruló afrikai dílert kaptak el + videó
