Kevés a pénz a helyreállításra

Lejárt tegnap a vasárnapi szabolcsi vihar okozta vis maior károk bejelentési határideje. A becsült védekezési és helyreállítási költség négyszázmillió forint, regionális szinten ennek csak negyede áll rendelkezésre. A magánviharkárok enyhítéséről szóló kormányrendelet hétfőn lép életbe.

Még tart a tegnap érkezett kárbejelentések feldolgozása, a csütörtöki összesítés szerint 17 településen 104 önkormányzati épület sérült meg – közölte tegnap Gazda László, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (ÉARFT) elnöke Nyíregyházán. Elmondta, hogy a becsült védekezési és helyreállítási költség négyszázmillió forint, a tanács vis maior keretéből azonban csak 109 millió forint áll az önkormányzatok rendelkezésére, így az ezen felüli igényekkel a központi vis maior kerethez kell pályázni. A bejelentéstől számított nyolc munkanapon belül a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség képviselői a helyszínen győződnek meg a bejelentés valódiságáról. A kárfelmérési jegyzőkönyvek alapján az önkormányzatoknak pályázatot kell készíteniük, majd harminc napon belül be kell nyújtaniuk a Magyar Államkincstárhoz. Az önkormányzatoknak folyósítandó előlegről az ÉARFT elnöke hoz előzetes döntést, azt a tanács utólag hagyja jóvá.
A lakossági kárenyhítésről intézkedő rendelet június 15-én, hétfőn lép hatályba, a támogatási igényeket június 30-ig kell eljuttatniuk az önkormányzatoknak az illetékes tárcához. Támogatás csak lakóingatlanra jár – biztosított ingatlan esetében az önrész 80, biztosítással nem rendelkező esetében pedig a kár 60 százalékáig. A támogatás tetőszerkezet, tűzfal, kémény helyreállítására, illetve munkadíjra jár, odaítéléséről a rászorultságot is figyelembe véve az önkormányzat dönt. Az önkormányzatoknak augusztus 31-ig kell elszámolni a támogatás felhasználásáról. A vihar előzetes becslések szerint 6800 lakóingatlant rongált meg.
Több milliárd forint viharkár érte a szabolcsi gazdákat – derült ki a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal felméréséből. Mátyás László vezető falugazdász lapunknak elmondta, a legnagyobb pusztítás a szántóföldi növényeket érte, a kár értéke csaknem 2,5 milliárd forint több mint 31 ezer hektáron. A gyümölcsösöket ötezer hektárnyi területen verte el a jég, a kár 2,8 milliárd forint. A szőlőültetvényekkel, valamint a zöldségnövényekkel együtt 38,5 ezer hektáron tette tönkre a vihar a termést, meghaladva a hatmilliárd forintos veszteséget. A falugazdász kiemelte, az említett területek 57 település közigazgatási határát érintik, ráadásul a jelentés csak a külterületi szántókról szól, a magánkertekben lévő gyümölcsösöket ért veszteség nem szerepel a térségi hivatal összefoglalásában. Hogy a szerencsétlenül járt 4432 gazdálkodó milyen kárenyhítésre számíthat, egyelőre nem tudni, a földművelésügyi tárca később dönt megsegítésükről.