Kihagyott ziccer

Összességében jól szerepeltek a határon túli magyar pártok az európai parlamenti választásokon, hiszen egyrészt százalékos arányban a szavazói támogatás meghaladta az erdélyi, illetve a felvidéki magyarság létszámát, másrészt mindkét esetben sikerült megőrizni a képviselői helyek számát, holott mind Románia, mind Szlovákia esetében kevesebb mandátumot osztottak szét a mostani megméretésen. A szereplést politikai ellentétek is nehezítették. Erdélyben a magyar összefogás nem volt teljes, miután kudarcba fulladt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), valamint Tőkés László megállapodási kísérlete a Szász Jenő vezette polgári párttal. Az ellentét megtette hatását, mintegy harmincezerrel kevesebben támogatták voksaikkal a magyar listát, mint két évvel ezelőtt az RMDSZ-t és az akkor függetlenként induló református püspököt együttvéve. A Felvidéken a Bugár Béla exelnök vezette „lázadással” kellett szembenéznie a Csáky Pál irányította Magyar Koalíció Pártjának. A volt elnök kis csapatával éppen a kampány kezdetére időzítette a frakcióból való kilépést, nagy örömöt szerezve ezáltal a Bugárért amúgy is rajongó szlovák sajtónak. A választók csattanós riposztot adtak a politikusnak: gyakorlatilag ugyanannyian szavaztak az MKP-ra, mint öt évvel ezelőtt.
Bár mindenki elégedett az eredményekkel, azt sem szabad elhallgatni, hogy a részvételi arány a határon túli magyarok körében rendkívül alacsony volt. A siker ezúttal is a még a magyarokénál is kedvetlenebb román, illetve szlovák voksolóknak köszönhető. A döbbenetesen alacsony romániai és szlovákiai országos részvétel következtében egy hatékony mozgósítással csodával határos eredményt érhettek volna el a magyar pártok. Hogy – focinyelven szólva – ezt a ziccert ezúttal sem sikerült gólra váltani, az a hosszú évek óta ugyanazokkal a hívó szavakkal operáló határon túli politikai elit rugalmatlanságát is jelzi.