Már-már kaotikus viszonyok uralkodnak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban (APEH). A folyosói hírek arról tanúskodnak, hogy Bajnai Gordon kormányának ténykedése alapjaiban rendítette meg a hivatalt. Az átmeneti kabinet – a Gyurcsány Ferenc vezette elődjéhez hasonlóan – hetente talál ki újabb és újabb adóügyi lépéseket, nem egyet pedig jogszabályba is foglalt. A változtatások szinte már követhetetlenek, és ez jelentősen megnehezíti a hatóság munkáját. Hivatali dolgozók arról tájékoztatták lapunkat: a kormány állandó rögtönzései miatt az APEH munkatársainak körében teljes a bizonytalanság. A képlékeny helyzet hatására többen már állásuk elvesztésétől is tartanak. Ám nem csak az alacsonyabb beosztású hivatalnokok dolgát nehezíti meg a kormány végeláthatatlan ötletelése.
*
Információink szerint a szervezet felső vezetése hónapok óta mással sem foglalkozik, mint hogy kidolgozza: miként lehet megvalósítani az átmeneti kabinet különböző elképzeléseit. Az adóhivatalnak mostanában nem az adócsalók tetten érése a dolga, hanem az, hogy kimunkálja a gyakran kérészéletű kormányzati felvetéseket. Ennek a legjobb példája az offshore cégekbe mentett vagyonok megadóztatása. A miniszterelnök és a tárcavezető hetek óta azzal házal, hogy a jövőben a legszigorúbban bánnak el az adóparadicsomokba menekülőkkel. Ám részletszabályokat eddig senki sem közölt. Sűrű homály fedi például azt, hogy az APEH milyen módszerrel kapja adóelkerüléseken az érintetteket, vagy miként csal ki információkat az offshore-ból élő országok hatóságaiból. Ennek ellenére feltehető, hogy a hivatal lázasan dolgozik az egyértelműen kampánycélt szolgáló ötletek lehetséges végrehajtási módszerein. Ahogy vélhetően a vagyonadó és a helyi iparűzési adó majdani beszedésének mikéntjén is. Az APEH-ben uralkodó viszonyokról Bakonyi Ágnes, a szervezet szóvivője lapunknak azt mondta: az adóhatóság fennakadások nélkül végzi a munkáját, s gőzerővel készül az új és jövőbeli feladatok ellátására.
A kialakult helyzet miatt minden bizonnyal a hivatalnokok több kérdést is feltennének a kormány illetékeseinek. Erre ma tökéletes alkalom nyílna, hiszen Bajnai Gordon miniszterelnök és Oszkó Péter pénzügyminiszter részt vesz és beszédet mond az APEH országos vezetői értekezletén. Csakhogy a kérdezés joga a hivatalnokokat nem illeti meg. Erről a Miniszterelnöki Kabinet sajtóreferense tájékoztatta lapunkat. Ungvári Erika elmondta, hogy a rendezvényen beszédek hangzanak el, ám az esemény alatt a felszólalóktól sem az újságírók, sem pedig az APEH-osok nem k kérdezhetnek. Közölte: ez nem olyan esemény lesz.
Érdemes felidézni, hogy Gyurcsány Ferenc 2006 közepén szintén egy adóhivatali vezetői értekezleten közölte az APEH alkalmazottaival és a nyilvánossággal: a szervezetnek 2007-től tömegesen kell vagyonosodási vizsgálatokat indítania. Bajnai tehát nem tesz mást, mint követi elődje példáját. A két kormányfőben az is közös, hogy gazdaságpolitika híján mindketten attól várnak fellendülést, hogy újabb és újabb – néha teljesíthetetlen – feladatokkal bízzák meg az adóhatóságot, amelynek a romló gazdasági viszonyok között egyre nagyobb bevételt kellene beszednie.
Sok pénztől esnénk el. A természetbeni juttatások tervezett megadóztatása miatt a munkáltatók jóval kevesebb ilyen juttatást adnának majd dolgozóiknak – áll a Szonda Ipsos tegnap közölt felmérésében. A kutatásban részt vevő, és eddig béren kívüli juttatásokat adó vállalkozások relatív többsége, 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a jelenlegi keretösszegből fizetné a juttatásokat, valamint azok adó- és járulékterheit. Ez a juttatások öszszegének lényeges csökkentését jelentené. A vállalkozások 18 százaléka még drasztikusabb módon alkalmazkodna az új szabályokhoz: előreláthatóan megszüntetné a béren kívüli juttatásokat. Csak minden tizedik cég növelné az éves keretösszeget, részben vagy egészben magára vállalva a béren kívüli juttatások új terheit. Mindössze a vállalatok három százaléka jelezte, hogy a megszüntetett juttatásokat béremeléssel váltaná ki.
