Korrupció: az üzlet utolérte a politikát

Már nemcsak a politikai szférát, hanem az üzleti élet szereplőit is korruptnak tartják a magyarok – derül ki a Transparency International legfrissebb felméréséből. Hazánk politikai és gazdasági kockázati mutatói soha nem látott mélypontra zuhantak – ez már a Figyelő és a Political Capital tegnap közzétett országjelentéséből derül ki.

Az újdonság erejével hatott a kutatókra, hogy Magyarországon az üzleti szektor a korrupció megítélését tekintve megelőzi még a politikaiét is – tehát az átlagember azt feltételezi, hogy e két közeg üzleti ügyei szorosan öszszefonódnak. A lakosság fele nem bízik az említett csoportok tisztaságában, de meglehetősen rezignáltan reagál a korrupcióra: nem jelenti be sehol. A kenőpénzt használók arányát tekintve mind az európai, mind a térségbeli átlagot felülmúljuk. Nálunk a háztartások 14 százaléka él ezzel az eszközzel, míg térségünkben átlagban 12, az EU egészében pedig csak öt százalék ez az arány. A pénzek a régiónkban elsősorban az egészségügybe, másodsorban az ingatlan-ügyintézők zsebébe vándorolnak. Magyarország idén először szerepel a globális korrupciós barométer felmérésben, amely 69 ország 75 ezer polgárának korrupcióhoz való viszonyát igyekezett felderíteni.
Hazánk politikai és gazdasági kockázati mutatói soha nem látott mélypontra zuhantak – ez már a Figyelő és a Political Capital (PC) tegnap közzétett országjelentéséből derül ki. Eszerint a rossz gazdasági modellt választó Magyarországot is közepes vagy alacsony kockázatúnak értékelték a piacok. Mint a dokumentum írja: elvált az ocsú a búzától. A legjelentősebb visszaesést a stabilitás, a korrupció és az idegengyűlölet terén tapasztalták a kutatók, de tavaly óta romlott jogbiztonság, valamint a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is.
Az országjelentést ismertető Gyulai Attila hangsúlyozta: az elmúlt három évben folyamatossá vált a kormányzati instabilitás. Kiemelt veszélyforrást jelent az egyre burjánzó korrupció, ami a PC kutatói szerint a politikai elitváltás miatt felerősödhet. A válság erősítette az etnikai konfliktusokat és a kisebbségekkel szembeni előítéleteket, de az előítéleteket nem a Jobbik és a Magyar Gárda teremtette meg – hangzott el. A politika fókuszába kerülő romakérdéssel kapcsolatban Krekó Péter, a PC vezető elemzője emlékeztetett: több térségi országban, így Csehországban és Bulgáriában jóval erősebb a romaellenesség, mint hazánkban, s a kilencvenes évek óta a hazai előítéletek sem lettek erősebbek.