Információink szerint a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) való egyeztetést elmulasztó agrártárca lassan már azzal érvel az élelmiszer-etikai kódex megvédése érdekében, hogy az lényegében úgyis hatástalan. A kódex elfogadása után több szakértő is ugyanerre hívta fel a figyelmet, mivel abban sok fogalom – így csak a legfontosabbat említve, az, hogy mi minősül magyar terméknek – nincs megfelelően tisztázva. Vagyis a legnagyobb gond a kódexszel az lehet, hogy azt maguk az aláírók sem vehették túlzottan komolyan.
Mindenesetre a GVH, miután előbb csak az eljárás elindításáról tájékoztatta a dokumentum aláíróit, a múlt hét végén már pontokba szedve fogalmazta meg kifogásait. A GVH első közleménye után az Országos Kereskedelmi Szövetség bejelentette, hogy felfüggeszti annak végrehajtását. Új helyzetként értékelte a kifogások megismerését Vámos György, a szövetség főtitkára, aki elmondta: azáltal, hogy megismerhették a kifogásokat, egyeztetnek a többi szereplővel, s igyekeznek megfelelő válaszokat adni a felvetett versenyhivatali kérdésekre. Emlékeztetett: az aláírók a magyar élelmiszeripar teljes vertikumát – a termelőtől a feldolgozókon keresztül egészen a kereskedőkig – igyekeztek jobb helyzetbe hozni, önként felvállalva bizonyos korlátozásokat és feladatokat. A GVH a kódexben szereplő mintegy negyven pontból 13-at kifogásol, s vár magyarázatokat azokkal kapcsolatban. Például arra kíváncsi, hogy miként járul hozzá az aláírók által felvállalt önköltségi ár alatti értékesítés, s a mezőgazdasági termények érési szezonjának idején történő akciós áron való eladásának tilalma, illetve a magyar áruk részesedésének minimum 80 százalékra emelése a kereskedelmi láncok termékválasztékában a forgalmazás ésszerűbb megszervezéséhez, s milyen előnyhöz jutnak ezáltal a fogyasztók. Az érintettek ma ülnek tárgyalóasztalhoz, s legkésőbb június 18-ig kell kialakítsák álláspontjukat, vagyis megfogalmazni válaszaikat.
Még mindig trükköznek a taxis hiénák a fővárosban
