Úgyszólván elsikkad az ingatlanadó mellett, hogy Demszky Gábor főpolgármesteri kabinetje „a fővárosi közterület-használat engedélyezésének egyszerűsítése és gyorsítása érdekében több rendelet módosítását javasolja a Fővárosi Közgyűlésnek”. Látszólag apró korrekciókról van szó, amelyek letörik a bürokráciát – valójában azonban Demszky szeretne lenni a hátralévő csekély idejében Budapest királya. A javaslattal várni kellett, amíg a baltöbbség – némi hálózati közjátékot követően – visszanyeri minimális többségét. Rögzítsük itt: Demszky azért tud most reformálgatni, mert kisegítik a diktatúra titkosszolgálatának káderei, akik ellen oly kérlelhetetlen harcot folytat. Szerinte a döntéshozatal túl bonyolult: mindenféle demokratikus időpocsékolást foglal magában. A módosítással a városfejlesztési és városképvédelmi bizottság, illetve a kiemelt fejlesztések bizottsága közterületi ügyekben hozott eddigi döntési jogkörét a főpolgármester venné át. Ezzel temérdek ásványvizet és ropit meg lehet spórolni: Demszky, a jó és bölcs király, eldönti, mi legyen, és mehet mindenki a dolgára. Így két legyet üt egy csapásra: nemcsak az ellenségnek tekintett ellenzéket iktatja ki a főváros egyes ügyeiből, de az okvetetlenkedő szocialistákat, sőt a más nótát fújó szabad demokratákat is. Kérdés, meglesz-e ehhez a stiklihez a minimális többség.
A központosítás eszközéhez nyúlni erős hatalom szokott – a főpolgármester helyzetét ennek épp az ellenkezője jellemzi. Összeomlóban a város, pedagógiai célzattal műdugókat akarnak kreálni az adófizetőknek, rendre leáll a metróépítkezés (egyes geológusok szerint azért, mert tényleg elapadhat a Gellért meg a Rudas gyógyvize), a hídfelújítások is tízmilliárdokkal többe kerülnek, mint amennyiről eredetileg szó volt. Nem lehet olyan területet mondani, amiben Demszky sikeres lenne – kivéve a könyvírást, ami nem tartozik a törvény által előírt munkakörébe, s azt a kérdést veti fel, hogy miért közpénzen, hivatali idejében hódol a családi krónikaírás felettébb időrabló késztetésének. Mikor azonban épp nincs könyvbemutatója, a hatalomkoncentráción agyal. Szerinte nehézséget okoz például, hogy alkalmi rendezvények, filmforgatások esetében várni kell a bizottsági ülések időpontjáig, és ez nemegyszer lehetetlenné teszi az esemény megszervezését. A főpolgármester ezután is kikérné a bizottságok álláspontját (ez igazán dicséretes, leereszkedő gesztus tőle), amelyeknek nyolc napjuk lenne a véleményezésre, de sürgős és indokolt esetekben enélkül is lehetőség nyílna a döntésre. És itt a lényeg. Ha sürgősen antirasszista pártsátrat kell verni a Városház téren, esetleg nemzetileg vágtázni a csíksomlyói passió ellensúlyozására, gyors és magabiztos egyszemélyi döntés hozható.
Az új szisztéma azért jó, mert a kéthetente ülésező bizottság helyett a főpolgármester mindennap elbírálhatná a kérelmeket. Akár a királyi audencián. A Fővárosi Közgyűlésnek ebben az esetben is lehetősége lenne felülbírálni a főpolgármester döntését, de hát tudjuk, hogy van ez. Ha mondjuk Ráday Mihálynak utólag kellene protestálnia, hogy ne tessék reklámcélokból valami idétlenséggel felöltöztetni a Lánchidat, akkor már nem giccsellenes vagy bizniszellenes lenne, hanem Demszky-ellenes. Ami ugyebár más képlet: mindenképp megfontolásra, netán öncenzúrára késztet. Az új tervezetben a kedvenc kitételem mégis az, hogy „korlátozná” Demszky engedélyeit három évre. Vagyis 2012-ig! Bölcs előrelátás: ki tudja, miféle csődületek, nemkívánatos területfoglalások keletkeznének például a Demszky-per idején…
Kocsis Máté bejelentette: zebra fog harcolni a liberális álhírek ellen
