Egyik felkent szentélye a neoliberális gazdaságpolitikának hazánkban a Gazdasági Versenyhivatal. Olyan területeken is követeli, sőt „elősegíti” (azaz tűzzel-vassal bevezetteti) a versenyt, ahol az testidegen, és több kárt okoz, mint hasznot. Többek között ilyen a közforgalmú gyógyszerellátás területe is. A versenyhivatalt az sem hatja meg, hogy a Luxemburgi Bíróság velük ellentétesen foglalt állást, mivel a betegellátás biztonságát többre tartja a verseny mindenhatóságánál még az unió bírósága is. Ez a döntés „természetesen” a Gazdasági Versenyhivatalra nem kötelező, részéről továbbra is megakadályozandó, hogy a 2000 (!) meglévő magyar gyógyszertár monopolhelyzetbe kerüljön.
Joggal merül fel a kérdés, ha a Gazdasági Versenyhivatal ilyen vehemensen szorgalmazza a versenyt, akkor miért nem következetes saját magával szemben is, hiszen egyetlen hivatalként bármikor visszaélhet monopolhelyzetével. E logika mentén legalább három versenyhivatalra van szükség, hogy „egészséges” verseny alakulhasson közöttük ki, és legalább egy hivatal tekintetbe vehetné a magyar vállalkozások érdekeit is.
Dr. Simon Kis Gábor
okl. gyógyszerész,
a Corvinus egyetem tanára
Ukrán kényszersorozás: brutális felvétel terjed – videó
