Simon János politológus: Többirányú átrendeződés figyelhető meg az EP-választások kapcsán. Az SZDSZ szétmorzsolódott. Két lehetőségük maradt, ha meg akarnak kapaszkodni: ellenzékbe vonulnak, vagy közelebb kerülnek az MSZP-hez. Egyértelművé vált az MDF balra tolódása is, amelyre az MSZP-ből kiábrándult, de a Fideszig elmenni nem kívánó baloldaliak és a szabad demokraták Bokros Lajos „fanklubja” szavazott. A polgári jobboldal először demonstrálta, mekkora párttá nőtt, támogatottsága Európában is egyedülálló. A Jobbik markáns erővé formálódott, tábora nyugalmat kereső, csalódott szocialista, második generációs munkáscsaládokból és a radikálisokból áll. Megerősödésük kapcsán a Fidesznek át gondolnia az „egy a zászló, egy a tábor” elképzelést. A Lehet Más a Politika és a Humanista Párt szereplése említésre méltó, hiszen támogatottságuk nagyobb, mint az SZDSZ-é. Nem kizárt, hogy átpártolnak hozzájuk az SZDSZ soraiból. (V. T.)
Tölgyessy Péter politikai elemző: Az EP-választás győztese a Jobbik, s átrendeződhet a pártszerkezet – mondta Tölgyessy Péter tegnap a közrádióban. Az alkotmányjogász szerint szűkíti a Fidesz mozgásterét, hogy elbukott az „egy a tábor, egy a zászló” politikája, és elsöprő győzelmével sem kezdhet nagyobb megmozdulásokba, mert ezzel a Jobbikot erősítené. A Jobbik ott szerepelt jól, ahol magas a cigány lakosság aránya, és döntően az MSZP-től vette el a szavazatokat. Tölgyessy szerint az SZDSZ megsemmisítő veresége jelzi, az általuk képviselt „valóság” megbukott. Az MDF-ről azt mondta: Dávid Ibolya maradhat, de a fórum nem lépett előre öt évvel ezelőtti eredményéhez képest. A Jobbik sikerét azzal magyarázza, hogy elfáradt a politikai elit, a párt pedig sok emberrel el tudta hitetni, hogy új erőként nem sározódott be, s felvetette a lappangó cigánykérdést. Az alkotmányjogász szerint hiba három mandátumukat bagatellizálni, ehelyett valódi válaszok kellenek. (MN)
Néhány elemző történelmi, mások „csupán” elsöprő Fidesz-győzelemről beszélnek a vasárnapi uniós választások kapcsán. Ami tény: valamennyi megyében legalább kétszer annyian szavaztak a polgári szövetségre, mint az őt követő MSZP-re vagy a Jobbikra. Ilyen arányú uniós választási győzelemre még Európában sem volt példa. A legtöbben Vas (68,73 százalék), Bács-Kiskun (65,34) és Győr-Moson-Sopron megyében (64,48) szavaztak a Fideszre, a legkevesebben Budapesten (48,12), Borsod-Abaúj-Zemplén (49,11) és Heves megyében (50,06). A nagy vidéki fellegvárak közül Szombathelyen 62,07, Kecskeméten 61,61, Debrecenben 59,86, Győrött 59,85 százalékot szerzett a Fidesz. Azonban olyan, eddig masszív szocialista bázisokat is meghódított a polgári szövetség, mint Salgótarján (Fidesz: 42,26, MSZP: 26,6), Dunaújváros (48,52:25,76) vagy Kazincbarcika (38,36:29,75).
A fővárosban a mindig is polgári érzületűnek számító budai kerületekben, illetőleg Pesten a kertvárosi részeken tarolt leginkább a Fidesz. A huszonháromból összesen kilenc kerületben (I., II., V., XI., XII., XVI., XVII., XXII., XXIII.) értek el ötven százalék fölötti eredményt. Az eddig bevehetetlennek hitt szocialista kerületek, Angyalföld és Kőbánya is elesett, előbbinél 38,88:29,59, utóbbinál 45,26:25,98 arányban nyert az ellenzéki párt. Bár Csepelen már egy közelmúltbeli időközi önkormányzati választáson súlyosat bukott az MSZP, a vasárnapi 44,83:25,08 arányú vereség is felér egy mélyütéssel.
A legnagyobb meglepetést a harmadik helyen végző Jobbik nyújtotta 14,77 százalékos országos eredményével, ami három uniós mandátumot eredményezett. (A közvélemény-kutatások öt-hat százalék körül mérték a radikális pártot a voksolás előtt.) Ráadásul hét megyében (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Pest) még az MSZP-t is megelőzték. Érdekesség, hogy a súlyos bűncselekmények miatt elhíresült Olaszliszkán 26,51, Galgagyörkön 27,61, Pátkán 25,83, Tatárszentgyörgyön pedig 17,96 százalékot ért el a rendet és csendőrséget ígérő Jobbik.
Az SZDSZ vidéken gyakorlatilag megszűnt, és Budapesten sem éri el a parlamenti bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt (4,46 százalék). A semmiből érkező Lehet Más a Politika és a Humanista Párt választási szövetsége négytized százalékkal megelőzte Fodorékat.
Győzelem tizenegy év után. Tizenegy év után először nyert Szegeden választást a Fidesz, a választók 52 százaléka adta voksát rájuk. Az országos eredménynél többet, 23,3 százalékot kapott az MSZP, a Jobbik 10,3 százalékot. Meglepően sok, 7,3 százaléknyi szavazatot kapott az MDF, az SZDSZ-re 2,4, az LMP-re pedig 3,47 százaléknyian voksoltak. (G. K.)
