Rembrandt és hálaadó kehely

A Szépművészeti Múzeumban június 23-án nyílik A Szentföld öröksége című kiállítás, amely a jeruzsálemi Izrael  Múzeum gyűjteményéből válogat. A tárlat műtárgyai mintegy kilencezer éves időszakot ölelnek át. A műkincsek megérkeztek Budapestre, tegnap a múzeumban a ládákból előkerült Rembrandt alkotása, a Szent Péter a börtönben, egy újkőkori maszk, valamint egy hálaadó kehely is.

Ősszel kezdődik meg a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója, jelenleg a jeruzsálemi Izrael Múzeum hasonló okokból tartja részlegesen zárva kiállítótermeit. Néhány éve, amikor Baán László, a Szépművészeti főigazgatója a jeruzsálemi Szentség és szépség című kiállításon járt, született meg a gondolat, jó volna, ha a mintegy félmillió műtárgyat tartalmazó jeruzsálemi gyűjteményből több műkincset a magyar fővárosban is bemutatnának. Végül az Izrael Múzeum felújítása tette lehetővé, hogy a gyűjtemény számos féltve őrzött, egyébként a múzeum állandó kiállításán szereplő műtárgya június 23-tól szeptember 6-ig Budapesten is látható legyen. A Szentföld öröksége című kiállítás műtárgyait Yigal Zalmona kurátor, az Izrael Múzeum főkurátora, valamint a kiállítás rendezője, Jerger Krisztina művészettörténész válogatta.
A budapesti tárlat legrégebbi darabja egy kilencezer éves, mészkőből készült újkőkori maszk lesz. A júdeai sivatagban talált páratlan lelet a legkorábbi maszkok közül való, valószínű, hogy vallási szertartások, mágikus rítusok során használták. Későbbről, a Kr. e. XIII. századból valók azok az ember alakú, festett terrakottakoporsók, amelyek egyértelműen egyiptomi hatásokat mutatnak. A tárlat legértékesebb tárgya a kétezer éves holt-tengeri tekercsek egyik darabja, ám a korábbi hírekkel ellentétben mégsem az Ézsaiás-tekercs töredéke, hanem a tekercsek közül a leghoszszabb töredék, a Templom-tekercs egy negyven centiméteres részlete érkezett Budapestre. A Templom-tekercs egy ideális templom részletes tervét ismerteti, a szöveg valószínűleg egy pap alkotása, stílusa Mózes V. könyvének nyelvezetét próbálja követni.
Jeruzsálem a kultúrák és a vallások találkozási pontja. A kiállított műtárgyak között lesz látható egy XVII. századból származó aranyozott Korán, valamint számos, a Tórához tartozó kegytárgy. Több, a zsidó vallási rítusokhoz köthető tárgy is a tárlat része, ilyen például egy XVIII. századi áldásmondó kehely, az úgynevezett kiddus, amelyet egyébként egy protestáns vésnök bibliai jelenetei díszítenek. A kereszténység emlékeit olyan különleges tárgyak képviselik, mint például Secondo Pia a torinói lepelről 1898-ban készített fotográfiájának negatív és pozitív képe.
Az Izrael Múzeum képzőművészeti alkotásait olyan remekművek képviselik, mint Rembrandt van Rijn fiatalkori műve, a Szent Péter a börtönben, Nicolas Poussin A jeruzsálemi templom kifosztása és lerombolása, Marc Chagall A rabbi című festménye, William Turner jeruzsálemi tájképei vagy Auguste Rodin bronzszobra, az Írisz, az istenek hírnöke. A tárlat válogatást nyújt a közel-keleti múzeum XX. századi és kortárs anyagából is: Rothko, Serrano, Richter, Anthony Gormley, Yoko Ono vagy éppen Mark Wallinger Ecce homo című, 1999-ben a londoni Trafalgar téren kiállított, Jézust ábrázoló alkotása önmagában is figyelemre méltó mű.