Sátorverés Rómában

Az ezredes. Moammer Kadhafi hatalomra kerülésekor nem neveztette ki magát elnöknek vagy tábornoknak, szerényen csak a forradalom testvéri vezérének hívja magát. A hatalom a nép kezében van, hangoztatja, s ezzel magyarázza azt is, hogy megelégedett az ezredesi ranggal, pontosabban elfogadta, hogy Idrisz király uralmának megdöntése és a hatalmi viszonyok rendezése után ebbe a rangba léptessék elő. Váll-lapján viseli a Szaladin-sast ábrázoló címert, amely Líbia mellett több arab ország, például Egyiptom és Irak jelképe is.

Gondterhelt arc. Silvio Berlusconinak a Líbiának ígért kártérítés és a különc vendég nélkül is megvan a maga baja, az olasz kormányfőt az európai bulvársajtó ugyanis magánéleti ügyei miatt folyton ízekre akarja szedni. A rossz nyelvek szerint még a fontos nemzetközi tárgyalások szünetében is feleségével veszekszik telefonon, aki alighanem rendszeresen számon kéri rajta, mit csinált szardíniai birtokán a lesifotókon szereplő huszonéves, alulöltözött lányokkal. Jelenetek egy házasságból nagy nyilvánosság előtt. Télen Mirek Topolánek (megdöntött) cseh kormányfőt is vendégül látta; a megjelent képek miatt most a prágai kolléga is magyarázkodhat. Némi vigaszt jelenthet számukra, hogy a „konzervatívok” összeurópai megerősödésével pártjuk, az olasz Szabadság Népe (amely a Forza Italia, a Nemzeti Szövetség és néhány kereszténydemokrata képviselő fúziója) és a cseh ODS szépen szerepelt az európai parlamenti választásokon.
Arról ugyanakkor nincs hír, hogy Berlusconi líbiai vendégének is megmutatja-e Szardínia szépségeit.

A miheztartás végett. Az olasz gyarmatosítók által elfogott, majd kivégzett líbiai nemzeti hős, Omar al-Muktar fotójával a mellkasán lépett a római Ciampinói repülőtér betonjára Moammer Kadhafi. A líbiai vezető szerdán érkezett hivatalos látogatásra Olaszországba, ahol Silvio Berlusconi kormányfővel és Giorgio Napolitano köztársasági elnökkel is tárgyalt. Kadhafi ezredes úgy nyilatkozott, azért utazott Itáliába, mert az olasz vezetés kész volt bocsánatot kérni a gyarmati időkben, 1911–1947-ben okozott károkért, s huszonöt év alatt kifizet 3,5 milliárd euró kártérítést is. Tripoli a jelek szerint megbocsát, de nem felejt. Az Omar al-Muktart és az őt elfogó olasz katonákat ábrázoló fotó 1931. szeptember 11-én készült, a kép Líbiában az olasz elnyomás jelképévé vált. A sivatag oroszlánjaként is emlegetett nemzeti hős a hódítókkal szembeni ellenállás stratégiájának kidolgozójaként, a gyarmati lét és a kizsákmányolás ellen küzdő csoportok vezéralakjaként ismert. Elfogása után még öt napig élt, az olaszok felakasztották. Arcképe a líbiai tízdináros érmén látható, s emlékét őrzi az Anthony Quinn főszereplésével készült 1981-es, A sivatag oroszlánja című film is. Muktar egyik fia szintén Kadhafival tartott Rómába. (Gy. Zs.)