Spekulációs pénzt osztogatna Soros

A globális gazdasági recesszió enyhítése céljából százmillió dollárral segítené a kelet-európai és a balkáni országok fiataljait a magyar származású Soros György, aki korábban pénzspekulációs sikerei miatt élete legprofitálóbb időszakának nevezte a tavaly ősszel kezdődött világválságot.

Soros György – aki felelős többek között az OTP tavaly október 9-i tőzsdei összeomlásáért, és akit emiatt ötszázmillió forintra büntetett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelősége (PSZÁF) – a tulajdonában álló Open Society Institute (OSI) közleményében tudatta, a pénz a válság által leginkább sújtott rétegek, elsősorban a fiatalok, a jövő generáció problémáit szeretné enyhíteni. Az ukrán pénzspekulációi miatt és az elemzők szerint az ukrán nemzeti valuta, a hrivnya összeomlása mögött álló, egyik legutóbbi kijevi útja alkalmával tojással megdobált amerikai tőzsdeguru ezzel a pénzzel – az OSI társadalmi kapcsolattartásért felelős igazgatója szerint – olyan családokon is segítene, amelyeknek problémát okoz a gyerekeik étkeztetése. Laura Silber hozzátette: a százmilliós támogatás mintegy húsz országot érintene.
Érdekes ugyanakkor, hogy a spekulációs tőkemozgásokat kihasználó, emiatt a világ számos országában nem szívesen látott Soros épp a közleményében megfogalmazott, a fiatal generáció boldogulását elősegítő egyetemi rendszer az SZDSZ által az Országgyűlés oktatási szakbizottságában már megszavaztatott újabb átalakításában érdekelt. A Magyar Bálint-féle javaslat ugyanis többek között engedélyezné a külföldi egyetemeknek, így a Soros által pénzelt budapesti Közép-európai Egyetemnek (CEU) is, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság hozzájárulása nélkül indíthassanak alap-, mester- és doktori képzéseket, továbbá hogy az ezekben a felsőoktatási intézményekben tanuló – elsősorban nyugat-európai, amerikai, valamint dél-ázsiai országokból érkező – külföldi állampolgársággal rendelkező hallgatók is részesülhessenek a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott állami normatívából. Az SZDSZ által szorgalmazott átalakítás emellett engedélyezné, hogy külföldi befektetők segítsenek a sokszor állami és magántőkéből megsegített, ám e hitelek törlesztőrészleteinek fizetése miatt pénzügyileg bajba került intézményeknek. Ez azonban – egyes elemzők szerint – a maradék állami kézben lévő felsőoktatási vagyon privatizációját jelentené.