Gyöngyös keleti részén áll a klasszicista stílusú Orczy-kastély épülete, amely a város egyik kulturális központja. Az Orczy-család és az őket követő tulajdonosok a XVIII. század elejétől az 1930-as évek közepéig birtokolták a kastélyt, itt őrizték egykor a ferencesek több száz éves könyvtárát, az épület ma már a megújult Mátra Múzeumnak ad otthont. A vidék természeti és néprajzi kincseit bemutató múzeum egyik nevezetessége a negyven–ötven ezer évesre becsült teljes mamutcsontváz. Az épületről úgy egy évtizede azt gondolhattuk: jobb sorsra érdemes. Kopott, öszszefirkált falak, szomorú állapotok csüggesztették a látogatót. Most pedig mintha egy jótündér járt volna arra. A kastélyt a Grafit 37 Építész Iroda vezető tervezői, Kelemen Tamásné, Eperjesi László és Kurta Zsolt építészek tervei szerint újították fel, alakították ki az új Természettudományi pavilont és rehabilitálták a kastélykertet. Ráadásul úgy, hogy nem ment minden zökkenőmentesen, az eredeti megvalósíthatósági tanulmány – akkor a beruházás költsége 2,5 milliárd forint lett volna – nem kapott támogatást. Végül két ütemben, mintegy kétmilliárd forintból mégis csoda történt Gyöngyösön: többek között bekerítették az új angolkertet, felújították a kastélyt, továbbá felépítették az új Természettudományi pavilont.
Az épület több meglepetéssel szolgált. Például a 2002-ben megindult falkutatások során a vastag vakolat alól „előkerült” a barokk kastély. Az udvari homlokzat keleti, déli és nyugati falában megmaradtak az egykori árkádos emelet és földszint faragott oszlopai, s az emelet téglából rakott mellvédje. Az árkádíveket kibontották, a barokk-klasszicista udvart új üveg tetőszerkezettel fedték be, így lehetővé vált az építési periódusok bemutatása. Mivel a restaurálásra pénzügyi forrás nem állt rendelkezésre, adományokból és pályázatokból négy helyiségben tárták fel és konzerválták a barokk festményeket.
Lehetne sorolni azt a figyelmességet, szakszerűséget, szakmai alázatot, amit a régészek, a restaurátorok, a műemlékvédelmisek, s nem utolsósorban az építészek tanúsítottak az Orczy-kastély rekonstrukciójánál, mindenesetre május közepén, amikor 138 örökségvédelmi pályázat közül huszonnyolcat tüntetett ki az Európai Bizottság és az Europa Nostra az Európai Unió Kulturális Öröksége díjával, joggal érezhettük, a Grafit 37 Építész Iroda pályázata megérdemelte az elismerést. Néhány napja Kelemen Tamásné, Eperjesi László és Kurta Zsolt vezető tervezők szíve még nagyobbat dobbanhatott: a Kulturális örökség helyreállítása kategóriában a taorminai ógörög színházban, az Európai kulturális örökség díjátadó ünnepségén Dona Pilar de Borbón infánsnő, az Europa Nostra elnöke jelentette be: pályázatuk megkapta az Europa Nostra-nagydíjat is. Nagydíjjal mindössze hét pályázatot tüntettek ki. A nyertes pályázatokról született egy kiadvány, amelynek borítójára az Orczy-kastély megújult belső udvarának képe került, a képen több korszak lenyomata egyszerre látható.
– A zsűri értékelte, hogy pályamunkánkban a történeti építészet rekonstrukciója és a kortárs építészet egyszerre van jelen – mondta el lapunknak Kurta Zsolt építész. – Díjazták a munka összetettségét, azt a szellemiséget, amelyet az új és a régi építészet kombinációja képviselt. Meggyőzőnek bizonyult az is, hogy pályázatunk bemutatta az egykori és a mai állapotokat. A zsűri egyébként arra is rákérdezett, mivel sikerült meggyőznünk a műemlékvédelmi hatóságot, hogy üvegtetővel fedjük le a belső udvart.
Kérdés, vajon hogyan sikerült olyan tervet készíteni, hogy a kortárs építészet nem települ rá a régire. – Ez csapatmunka eredménye. Folyamatosan konzultáltunk a műemlékvédelmi hatóság képviselőivel, így körvonalazódtak a lehetőségek. Az üvegtetőt a belső párkány fölé emeltük, amely így azt a hatást kelti, mintha lebegne a belső tér fölött. A műemlékvédelmi tervzsűrit e koncepció győzte meg arról, hogy a kortárs tető nem fogja agyonnyomni az eredeti belső teret.
zánkai tábor
Record Demand: Erzsebet Camps at Full Capacity Again This Year
