Törlesztés júliustól

Úgy tűnik, a kormány már azelőtt döntött a gázárból származó, az E.ON felé fennálló tartozás kiegyenlítésének formájáról, mielőtt a megállapodás megszületett volna a társasággal. Miként azt sejteni lehetett, emiatt nem csökkenhet júliustól a gáz ára. Oláh Lajos szakállamtitkár szerint a megegyezésnek köszönhetően átláthatóbb lesz a hazai rendszer.

Végre bebizonyosodott, amit eddig csak sejteni lehetett: azért nem csökken július 1-jétől hazánkban a gáz ára, hogy megkezdődhessen az E.ON felé fennálló állami tartozás rendezése. Oláh Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium szakállamtitkára ezt tegnap a kormányülést követő sajtótájékoztatón ismerte el. Mindez azért érdekes, mert Szollár Domokos kormányszóvivő már június első napjaiban közölte: nem változik a gáz ára a következő hónaptól, vagyis úgy fest, a visszafizetés módjáról a kormány már azelőtt döntött, hogy a megállapodás megszületett volna az E.ON-nal. Ráadásul úgy, hogy az ezt meghatározó rendeletek még a mai napig sem születtek meg.
Pontosabban Oláh Lajos közlése szerint már készen vannak, s mint fogalmazott: „a megfelelő időpontban ki is hirdetik azokat”. A szakállamtitkár megerősítette, hogy a mintegy 60 milliárd forintos adósságot 2010 végéig törlesztik a fogyasztók a gázszámlájukon keresztül, de továbbra sem tettek le arról, hogy októbertől jelentősen tudják csökkenteni a fűtőanyag tarifáját. Beszámolt arról is, hogy a kormány és az E.ON jelenleg olyan struktúrán dolgozik, amely megfelelő módon kezeli az árfolyamkockázatot. (Erre azért van szükség, mert a német hátterű társaság dollárban fizet a földgázért, de a magyar piacon forintért értékesíti azt.) Ennek lényege az, hogy a forinterősödésből adódó többlethasznot az E.ON-nak vissza kell juttatnia a fogyasztóknak. Ebből adódik ugyanakkor az is, hogy ha gyengül a hazai fizetőeszköz, akkor az ebből keletkező veszteség már nem az E.ON-t terheli. Ennek kiegyensúlyozására szolgált tavaly októberig az úgynevezett „importkorrekciós tényező”, mely garantálta a gáznagykereskedőnek, hogy az árfolyamkockázatból fakadó kiesését a magyar fogyasztók előbb-utóbb kiegyenlítik a számlákon keresztül. Oláh Lajos elmondta, tavaly azért vették ki a gázárszámítási képletből ezt az elemet, mert meg akarták óvni a lakosságot a világpiacon tapasztalható energiadrágulástól.
A szakállamtitkár kitért a megállapodás azon részére is, mely elővásárlási jogot biztosít a magyar állam számára a nagykereskedő cég esetében. Kiemelte, a kormánynak ezt a lehetőséget akkor kell mérlegelnie, ha az E.ON meg akar válni ettől a társaságtól, s érdeklődők is akadnak a lehetőségre, ám jelenleg egyik feltétel sem valósul meg. Oláh Lajos rámutatott, a tárgyalássorozat sikeresnek tekinthető, mert hazánknak jócskán sikerült lejjebb vinnie az E.ON által megállapított kezdőösszeget. Korábbi információink szerint 170 milliárd forintról indult az alkudozás, melyet alátámasztottak a szakállamtitkár szavai, miszerint a fizetendő 60 milliárd forint több mint duplájáról csökkent le.
Mint arról már beszámoltunk, a megállapodással egy időben szándéknyilatkozatokat írtak alá a Magyar Villamos Művek (MVM) és az E.ON képviselői. Ennek értelmében az MVM beszállna a cég Gönyűn épülő 400 megawattos gáztüzelésű erőművébe, valamint kisebbségi részesedést szerezne az E.ON három hazai áramszolgáltatójában.