Új földosztás a haveroknak?

Oszkó Péter pénzügyminiszterhez fordult kérésével Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének igazgatója, hogy állítsa le az állami termőföldekkel való mutyizást. A vagyonkezelő két hete nem tudja lapunknak megindokolni, miért ad hosszú távú bérletbe olyan területeket, amelyek jelenlegi bérleti ideje sem járt még le.

Jogellenesnek tartja a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. legújabban kiírt földhaszonbérleti pályázatait, ezért, ha a vagyonkezelő nem fúj visszavonulót, bíróságon támadja meg az esetleg így tető alá hozott szerződéseket – közölte tegnap Budai Gyula, a Magosz igazgatója. A szervezet szerint a hazai joggal és az EU irányelveivel is ellentétes az a pályázati kiírás és gyakorlat, amellyel a vagyonkezelő újabb, mintegy 40 ezer hektár állami földterületet hirdetett meg haszonbérletre, úgy, hogy azokat most is bérlik, zömében 2014 és 2017 között lejáró szerződésekkel.
Budai Gyula szerint az európai parlamenti választás után megkezdődött az állami földek tulajdonjogának, bérletének átjátszása kormányhoz kötődő gazdasági társaságok részére. Mint mondta, egyértelműen megállapítható, hogy a kormány újabb trükkel igyekszik az általa kiszemelt üzleti köröknek juttatni állami földeket. Véleménye szerint a pályázati kiírás egyetlen célja, hogy a spekuláns tőkét és a kormányzathoz ezer szállal kötődő gazdasági társaságokat juttassa az állami földekhez, hiszen az említett területekre húsz évre kötnének bérleti szerződést, így ezeken 2029-ig betonozhatják be magukat a kiírások nyertesei. A haszonbérleti pályázatokkal kapcsolatban Budai Gyula rámutatott, hogy a technika ugyanaz, mint az állami földek korábbi értékesítésénél. Egy egységben írnak ki több tízezer hektár földterületet, ezáltal az ott élő, életvitelszerűen gazdálkodó termelőknek esélyük sincs arra, hogy ezekből bármennyit is kibéreljenek. Rámutatott: azt követően, hogy a Magosz sikeresen akadályozta meg, hogy a gazdasági társaságok földet vásárolhassanak, most egy olyan módszerrel próbálkoznak, amelynek nyomán – köszönhetően a húszéves bérleti jognak – mégis átjátszanák a kiszemelt területeket.
A szóban forgó birtokoknak egy lényeges sajátosságuk van: nagyon magas az aranykorona-értékük, vagyis kimagaslóan jó minőségű termőföldekről van szó. A trükkel – tette hozzá Budai – a vagyonkezelő egyrészt eleget tesz a kormány azonnali bevételt követelő elvárásának, másrészt pedig hosszú időre földhöz juttatja azokat a befektetői köröket, amelyek korábban nem vásárolhatták meg a kiszemelt birtokokat. Ha megnézzük a kiírt területeket, láthatjuk, egytől egyig olyan technikával pályáztatták meg, amilyennel korábban értékesíteni szokták azokat. Példaként említette az Enying Zrt. által bérelt 6600 hektáros területet, amelyre 2017-ig van érvényes haszonbérleti jog, ám most ismét meghirdették, a Szerencs Zrt. által ugyancsak 2017-ig haszonbérelt ötezer hektárnyi területet, illetve érdekes módon a Gráf József agrárminiszter korábbi szerzeménye, a Boly Zrt. 15 ezer hektáros, életben lévő szerződése alapján 2016-ig bérelt földjét.
A Magosz eltökélt abban, hogy megakadályozza az MNV Zrt. által a földértékesítések során már megbukott próbálkozását, amellyel kiszemelt gazdasági társaságoknak igyekszik óriási birtokokat juttatni – közölte Budai Gyula. Ennek érdekében akár a luxemburgi Európai Bírósághoz is hajlandó elvinni az ügyet. Lapunk két hete várja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. magyarázatát arra, hogy mi indokolja a haszonbérleti szerződések lejárta előtti pályázati kiírásokat a szóban forgó földek esetében. Az MNV Zrt. eddig nem tudta megindokolni lépését.