Vetületek

Molnár Csaba
2009. 06. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A brit katonai hírszerzés 1939-ben látta el először a királyi légierő repülőit selyemből készült túlélőtérképekkel. A (gyártó) cég nagylelkűen háborús célokra ajánlotta fel a túlélőtérképek gyártásából befolyt összegeket. Amikor egyre több pilóta esett fogságba, a hadifoglyok a táborokban kezdtek hozzá saját túlélőtérképeik elkészítéséhez. Az egyik Brunswick melletti lágerben a foglyoknak saját nyomdát is sikerült üzemeltetniük a német őrök orra előtt – írja Jeremy Harwood 100 térkép, amely megváltoztatta a világot című könyvében a 87-es számú térkép magyarázataként. A bombázók legénységének túlélőkészletében a selyem térkép mellett még egy kis fűrész, tű, cérna, pénz és a legfontosabb idegen nyelvű szavak listája is ott volt. A térképek anyagául azért választották a selymet, mert nem ártott neki a víz, és sokszor összehajtogatva, összegyűrve sem ment tönkre. Legnagyobb előnye viszont az volt, hogy könnyű volt elrejteni, tapintásra motozáskor nem ütött el a ruha bélésétől. Az MI9 (az angol katonai hírszerzésnek a fogságba esés elkerüléséért és a szökésért felelős részlege) a Waddington játékgyártó céget (például a monopoly készítőjét) bízta meg gyártásukkal; a szövetségeseknek 1,3 millió túlélőtérképük volt a háborúban. A fogolytáborokból sikeresen megszökött harmincötezer katona fele használta ezeket.
A pontos térképek a történelem során mindig is elengedhetetlenek voltak a nagy távolságokon átívelő kereskedelem, hadászat, kommunikáció és az államigazgatás megszervezéséhez. A sík papírlapra rajzolt térkép azonban sohasem ábrázolhatja tökéletesen a földfelszín valós mintázatát, hiszen a föld gömbölyű, a földrajzi alakzatok pedig e gömbfelszínen léteznek. A máig is leggyakrabban használt ábrázolási módot, vetületet a németalföldi Gerardus Mercator alkotta meg 1569-ben. Ő nevezte el térképes kiadványait először atlasznak, amellyel azonban nem a görög mitológia égboltot a vállán viselő alakjára utalt. A nevet saját szavaival „Atlasz, Mauritánia királya, a tanult filozófus, matematikus és asztrológus tiszteletére” választotta. Mercator világtérképén a szélességi körök párhuzamosak voltak, az Északi- és Déli-sark pedig ugyanolyan szög alatt jelent meg. A térképész úgy terítette ki a föld felszínét, hogy rajta a helyek megtartották egymáshoz viszonyított helyzetüket és távolságukat. A tengerészek felbecsülhetetlen segítséget kaptak ezzel, a navigátorok az új vetületet használó térképeken már úgy húzhatták meg az irányvonalakat, hogy azokat tájoló segítségével a valóságban is pontosan követni tudták.
Jeremy Harwood kiadványa alakra színes albumot idéz, sok szép térképpel. A hasonló kivitelű kötetekkel szemben, amelyeknek csak akkor vesszük hasznát, amikor kevéssé ismert rokonunknak próbálunk ajándékot vásárolni a mellényúlás minimális veszélyével, e könyv többet ad. A fejezetek a térképek megkerülhetetlen szerepét tárják elénk az emberi civilizáció fejlődésében. Az olvasó pedig azon kapja magát, hogy „kiolvasott” egy albumot, életében talán először.
(Jeremy Harwood: 100 térkép, amely megváltoztatta a világot. Kossuth Kiadó, Budapest, 2008. Ára: 6500 forint)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.