A baj forrása maga az állam

Kirívóak hazánk versenyképességi problémái – állapította meg legfrissebb tanulmányában az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI). A főbb állattenyésztési ágazatok helyzetét vizsgáló kiadvány szerint a meghatározó hazai és külföldi mezőgazdasági, élelmiszer-ipari és kereskedelmi vállalkozások mindenekelőtt adózási rendszerünket ítélik meg „drámaian” rossznak. A bruttó gazdasági termelés (GDP) arányához viszonyított összes adó- és járulékbefizetés Magyarországon volt a legmagasabb a régióban. A munkaerőköltség és az élőmunkát terhelő elvonások összesített átlaga a régi uniós tagországok és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországai esetében egyaránt 42,5 százalék. Ehhez képest Magyarországon az összes elvonás 54,4 százalékot tett ki 2006-ban, miközben a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs teher „már-már abnormális”.
Az AKI tanulmánya szerint emellett a magas adók a közszolgáltatások gyengébb minőségével párosulnak. A versenyhátrányt növeli még a kiszámíthatatlan gazdasági és jogi környezet, az agrárpolitika hiánya, a felesleges gépberuházásokra ösztönző támogatási rendszer. Hátrányos helyzetbe hozza a tisztességes vállalkozókat az is, hogy az élelmiszeriparban a feketegazdaság aránya elérheti a 30 százalékot. Az agrárium szereplői közben erősen kiszolgáltatottak az ármeghatározó szerepet betöltő multinacionális kereskedelmi láncoknak, s miközben áraikat nem tudják emelni, költségeik folyamatosan növekednek.
E körülmények között az uniós csatlakozás óta folyamatosan csökken a tej-, a marhahús-, a sertés- és a baromfiágazat termelése egyaránt. Az unió által biztosított tejkvótánk kihasználása mára alig 85 százalékos, s lassan nemcsak a külföldi, hanem a hazai piacról is kiszorulunk. A szarvasmarhák száma folyamatosan csökken. Az állattartók nemcsak a régi nagy tagállamok termelőivel szemben, de az újonnan csatlakozókkal sem tudják tartani a lépést. A hazaiak ugyanis nem kapták meg azon támogatásokat, melyeket régiós társaik.