Az uniós csatlakozásra még csak készülő Horvátországban ez év februárjában az EU–Horvátország parlamenti vegyes bizottság közös nyilatkozata arra hívta fel „a rendőrséget és az igazságszolgáltatást, hogy eltökélten folytassák a nyomozást és a büntetőeljárást az azon újságírók elleni megfélemlítési és gyilkossági ügyekben, akik korrupciós és szervezett bűnözési kérdésekkel foglalkoztak”.
Hazánk már öt éve tagja az Európai Uniónak, ám mifelénk miniszteri segítség, úgy tűnik, nem a bűnözői körök számára kellemetlenné vált oknyomozó újságíróknak jár, hanem a leleplezettek bosszúvágyának kielégítéséhez.
A Hír Televízió Célpont című műsorának riporterei, köztük Kisberk Szabolcs és Krakkó Ákos, azon újságírók közé tartoznak Magyarországon, akik gyakorta foglalkoznak korrupciós ügyekkel.
Kisberk Szabolcsnak hosszú a „bűnlajstroma”. A Kabai Károly–Tóth Viktor–Veres János szocialista triumvirátusnak például elég sokat „ártott”. Ő találta meg a börtönbüntetése elől az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe elbújó Kabai Károlyt. (Veres János egykori üzlettársának adócsalás, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, jelentős kárt okozó csalás bűntettében és magánokirat-hamisítás miatt kellett bíróság elé állnia, miközben 2005-ben több száz milliós állami megbízást kapott lőszer-megsemmisítésre a cége.)
Kisberk Szabolcs és Krakkó Ákos tálalta jó néhány alkalommal Kabai és Veres egykori közös cégének ügyeit. De ők leplezték le rejtett kamerával azt is, hogy a miniszter egyik fia védelmi pénzt próbált beszedni egy nyírbátori vállalkozótól. És az „álruhás riporter” egyébként szakmailag vitatott eszközével élve, magukat másnak kiadva sikerült bebizonyítani azt is, hogy Tóth Viktor, Veres János egykori kampányfőnöke romák szavazatát vásárolta meg 2006-ban.
Nem csoda, hogy Veres János és köreinek a Célpont nem tartozott a kedvenc televíziós műsorai közé. De arra a Célpont riporterei álmukban sem gondoltak, hogy emiatt maguk lesznek célpontjai egy kalandfilmbe illő összeesküvésnek.
A „sütőporos drogbotrányként” ismertté vált bűnügy szálai tavaly tavaszra nyúlnak vissza, amikor a büntetett előéletű Baráth Miklós azzal az információval kereste meg a Hír Tv riportereit, Kisberk Szabolcsot és Krakkó Ákost, hogy Veres János miniszter közeli ismerősei kábítószerügybe akarják keverni őket.
Baráth – ki tudja, milyen megfontolásból: emberbaráti szeretetből vagy csupán haszonszerzésből? – elmondta Kisberkéknek, hogy megbízói, Tóth Viktorék másfél millió forintot ígértek azért, ha a tévések autójába kábítószert csempész.
Baráth a volt pénzügyminiszter köreihez tartozó ügyvéddel, Helmeczy Lászlóval több alkalommal is egyeztetett a „kábítószeres” újságírók lebuktatásáról, a köztük zajló beszélgetést magnóra vette, majd a hangfelvételt az újságíróknak továbbította. Az ügyvéd az egyik titokban rögzített telefonbeszélgetés során azt mondta: ha már a riporterek kocsijában van a drog, akkor majd a rendőrök „haveri kutyákkal” azt meg fogják találni.
Az ügyészségi dokumentumokból kiderül, hogy Helmeczy közvetlenül Veres János miniszterrel egyeztetett az ügyben. Veres pedig Draskovics Tibor rendészeti miniszter közreműködésével intézkedett annak érdekében, hogy a „kábítószer-fogyasztó, illetve kábítószer-terjesztő” riportereket lebuktassa a nyomozó hatóság.
Csakhogy a díler kettős játékot űzött, és ennek következtében a tervezett akcióról egy másik rendőri szervezet – a kábítószer elleni osztály – Krakkó Ákos feljelentése alapján már megfelelő módon informálva volt.
Draskovics Tibor rendészeti miniszter – erről talán mit sem tudva – tavaly május 23-án, a minisztériumban tartott vezetői értekezletet követően arról tájékoztatta Petőfi Attilát, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vezetőjét, hogy Veres János pénzügyminisztertől bűncselekményre utaló információt kapott.
Draskovics arról is beszámolt a rendőrvezetőnek, hogy az információ Veres köreiből érkezett, a pénzügyminisztert „kedvezőtlen színben feltüntető” riportot készítő műsorvezetők „által elkövetett bűncselekményekre vonatkozó információk” átadásáért egy férfi 1,5 millió forintot kért „Veres úréktól”. A férfi szerint a szóban forgó műsorvezetők kábítószer-élvezők, illetve kábítószer-terjesztéssel foglalkoznak – osztotta meg értesüléseit a rendészeti miniszter a vezetőrendőrrel.
Május 26-án írásos feljegyzést is küldött Draskovics az NNI vezetőjének, „Hír Tv, Krakkó Ákos, Kisberk Szabolcs” címmel. Majd Draskovics telefonon érdeklődött, hogy kézbesítették-e a miniszteri levelet Petőfinek.
A vezetőrendőr nyugtázó válaszában megjegyezte, hogy konkrét adatokra épülő feljelentés vagy bejelentés formájában „szükséges az információk kiegészítése a további eljárás érdekében”.
Június 2-án rövid írásos üzenetet kapott Petőfi Draskovicstól, amely az aznapra időzített „tranzakció” időpontját és helyét (Hír Tv-székház) adta meg Kisberk autójának rendszámával, illetve hogy melyik ülés alatt találják majd meg a kábítószert, hogy merre lehet szabályos útvonalon elhagyni a parkolót, valamint azt, hogy az érintett mennyiség 40 gramm vagy 2x20 gramm. A miniszter a két újságíró nevét és mobiltelefonjuk számát is megadta a rendőröknek.
A miniszter most azzal védekezik, voltaképpen csak feljelentést tett egy bűnügyben. Ám a másfél millió forintért vásárolt információk továbbítását nehéz így értelmezni. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy ha egy miniszter maga ilyen nagy figyelmet fordít egyetlen bűncselekmény gyanújára, ha rendőri vezetőkre telefonál rá, feljegyzéseket továbbít, majd személyesen érdeklődik ezekről, akkor azt a nyomozó hatóság a rendészeti miniszter és a kormány számára kiemelten fontos ügyként kezeli, és minden ezzel kapcsolatban érkező jelzést utasításként értékel. (Mert ugyan miért nem maga Veres János továbbította ezeket az információkat a rendőrségnek, miért kellett ehhez a rendőrséget irányító szakminiszter közbenjárása?)
Petőfi Attila vagy a fegyelmezett adminisztráció híve, vagy megszólalt nála a vészcsengő. Mindent írásban rögzített az ügyről és a Draskoviccsal folytatott beszélgetéséről (a felettesek rázós utasításainak feljegyzésben való rögzítése gyakori eljárás az egyet nem értő beosztottak részéről).
Mindenesetre bizonyára furcsa volt számára, hogy „Veres úrék” nem adták meg „informátoruk” nevét, címét és telefonszámát, azét az informátorét, aki „dílerként” másfél millió forintért adta el „Veres úréknak” az információkat, hogy mikor, hova és mennyi kábítószert fog elhelyezni.
Mindazonáltal tény, hogy a 40 gramm kábítószer megfelelő tisztaság esetén – ha például kokaint helyeznek el az újságíró kocsijában – a büntető törvénykönyv alapján jelentős mennyiségnek számít, és ha be is tudja laborvizsgálattal bizonyítani Kisberk Szabolcs, hogy nem fogyasztó, akkor is kábítószer-terjesztés gyanújába lehet keverni, és a törvény szerint akár tíz év börtönbüntetést is ki lehet rá szabni. Hiszen, ha lehet találni „dílert” az országban, aki elhelyezi a kocsijában a drogot, akkor lehet találni „vevőt” is, sőt „tanúkat” is, akik látták, amint létrejött a „tranzakció”.
Ha valamiképpen mégis sikerült volna tisztáznia magát Kisberk Szabolcs újságírónak, akár hónapokig is eltarthatott volna, míg kimossa magát a gyanúból. És azonkívül, hogy ez idő alatt sem okoz kellemetlenséget Veres úr köreinek, talán a kedve is elment volna egy életre az oknyomozó újságírástól.
A Hír Televízió számára tehát létfontosságú volt, hogy az áldíler bejelentkezése után – még ha az információért fizettek is – folyamatosan értesüljön arról, mire készülnek Baráth Miklós megbízói, és amennyire csak lehet, dokumentálja a folyamatot. Igencsak érdekes ezért, hogy a Hír Tv-n egyesek most azt kérik számon, hogy az ügyben esetleg átlépte az etikus újságírás határait: két riporter, két ember jövője volt a tét.
A nyomozó hatóság vizsgálata egyedül Baráth Miklós büntetőjogi felelősségének gyanúját állapította meg: a Budapesti Nyomozó Ügyészség egyedül őellene emelt vádat a Hír Televízió munkatársai ellen kitervelt lejárató akció miatt. Hamis vád és csalás bűntettének kísérletével vádolják.
A történetnek azonban még az alaposnak tűnő nyomozati munka ellenére sincs vége. A bírósági eljárásban még számos homályban maradt részletre derülhet fény, amely lényegesen megváltoztathatja a magyar sajtó elleni támadások sorában ez ideig példátlan történet olvasatát, konklúzióját.
Eötvös Pál, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke is nyilatkozott az ügyben: „aggályosnak tartja” „a rendészeti miniszter személyes közreműködését, különös tekintettel arra, hogy ellenzéki újságírókról van szó”.
A semminél persze már ez az aggály is több.
gyermekklinika
Ablakon menekült a sorozóbizottság elől + videó
