A dávidi lehallgatási technika

A magát MDF-nek nevező, de az antalli hagyományokat megtagadva eldávidosodott mini párt MSZP-vel való kriptoszövetsége a 2006-os választást megelőző hetekben vált nyilvánvalóvá. Ekkor történt, hogy Romsics Imre, az MDF kalocsai képviselőjelöltje a Fidesz helyi jelöltjét, Bagó Zoltánt csalárd eszközökkel visszalépésre próbálta rábírni a képviselő-jelöltségtől, méghozzá sikerrel, akárcsak újabban Herényi Károly volt frakcióvezető Almássy Kornélt az elmúlt évi MDF-tisztújítást megelőző elnökjelöltségtől. Ez utóbbi zsarolási ügy viharai jelenleg kulminálnak, de a Romsics–Bagó-viadal mára már a feledés homályába kezd veszni. Ezért a kísérteties hasonlóság okán, de a tanulságok napfényre hozatala végett is, indokolt emlékezetünk felfrissítése. 2006 márciusában Romsics a kalocsai önkormányzat vezető funkcionáriusaként előre bepoloskázott hivatali helyiségébe invitálta Bagót egy baráti megbeszélésre. Ennek során arra agitálta őt, hogy mivel a Fidesznek (állítása szerint) nincs esélye Kalocsán, lépjen vissza az ő javára különféle viszonzások kilátásba helyezése fejében, annál is inkább, mert, mint hangoztatta, ha mind a ketten indulnak, akkor „inter duos litigantes tertius gaudet” alapon az MSZP malmára hajtanák a vizet. Bagó udvariasan, de konzekvensen elhárította Romsics próbálkozását, lényegében kitérő, halogató választ adott a nyers elutasítás helyett. A CD-n rögzítettekből ezután Dávidék célzatosan kimazsolázták a romsicsi sugalmazó kérdések összefüggéseiből kiragadott, meglovagolhatónak remélt részleteket, s ezeket országos nyilvánosság elé tárva hatalmas lejárató kampányt indítottak „az eszközökben nem válogató és politikai riválisait fenyegető, megfélemlítő Fidesz” ellen, mintha Bagó agitálta volna Romsicsot visszalépésre és nem fordítva. De ezzel a remélt sikerrel Dávidék nem érték be, hanem azzal a hazugsággal toldották meg a hírverést, hogy a Fidesz országszerte hasonló fenyegető és megfélemlítő akciókat folytat az MDF ellen, és bizonyítékaik vannak arra nézve, hogy az ország más, összesen 26 választókerületében is ilyen becstelen akciók történtek a Fidesz vezetőinek kezdeményezésére.
Orbán Viktor fel sem merte tételezni, hogy kormányának volt igazságügy-minisztere szemérmetlenül hazudik, és ezekből a vádakból egy szó sem igaz, az állítólagos „bizonyíték” pedig merő koholmány. Éppen ezért nem követelte a CD hiteles másolatát, az ilyetén kételkedéssel nem akarván „megsérteni” Dávid Ibolyát. Ehelyett azonnal viszszaléptette Bagó Zoltánt, és kezdeményezte a Fideszből való kizárását is. Ez utóbbi intézkedést azonban függőben hagyták a személyiségi jogi per jogerős befejezéséig, mivel Bagó a fenyegetés és megfélemlítés vádját visszautasította. Egyben Orbán Viktor felkérte Dávidot és a vádaskodáshoz szintén csatlakozó Herényit a többi 26 törvénytelen Fidesz-akció és azok bizonyítékának nyilvánosságra hozatalára, biztosítva Dávid Ibolyát arról, hogy az ilyen eljárást soha nem fogja megtűrni, és maga fogja kezdeményezni a személyi konzekvenciák levonását.
A 26 rendbeli visszaélés nyilvánosságra hozatala azonban egyre késett. Az ismételt sürgetésre Herényi újra és újra türelmet kért, és addig is példaként a kalocsai fenyegetést hangoztatta, mint egyet a sok közül. Közben lezajlott a 2006 áprilisi választás az ismert eredménnyel, s ezt követően Dávidék megpróbálták levenni a napirendről a 26 rendbeli „bűntény” vádját, hallgatva róla, mint a sír. A további sürgetésre már nem válaszoltak, és a beszédes hallgatás mind a mai napig tart. Az eredetileg két héten belül ígért vádirat így immár több mint három éve várat magára. A példátlanul aljas indokú és módszerű hamis vád tehát látványosan megbukott, de ez nem minden. Megbukott az az érvelés is, hogy a polgári oldalnak Kalocsán nincs esélye. Az ártatlan Bagó visszaléptetése után Semjén Zsoltot indították jelöltként, aki nagy fölénnyel nyerte el a mandátumot Romsiccsal szemben. Isten malmai tehát ebben a vonatkozásban gyorsan őröltek. Ám őröltek lassan is. A személyiségi jogi per több mint két évig elhúzódott, de végül Romsics elmarasztalásával végződött. A bíróság nem érte be a párbeszéd kimazsolázott tálalásával, hanem – Bagó indítványának helyt adva – elrendelte a CD teljes anyagának a meghallgatását is. Ez alapján jogerősen megállapította, hogy fondorlatosan megszervezett provokáció történt, és a fenyegetés, megfélemlítés vádja merő koholmány. Ez megalapozza Bagó kártérítési követelését, becsületének a pártja és a társadalom előtti helyreállítását, jóllehet az ártatlanul történt lejáratást és meghurcolást meg a képviselői mandátum elvesztését bírói ítélet nem reparálhatja.
Dávid Ibolya bocsánatkérése azonban mind a mai napig késik, hiszen számára az ügynek a 2006-os választás, vagyis az MSZP-nek tett szolgálatának, magyarul a lehallgatási akciónak a teljesítése után már nincs aktualitása. Főleg azért nincs, mert azóta – hatalomtechnikai epizódként – újabb csalárd lehallgatási botrány és újabb CD jutott az ország tudomására. Immár nem Bagó Zoltán, hanem Almássy Kornél kigolyózása kapcsán. Eközben Dávid Ibolya – tükörbe nézés helyett – riválisait illeti a „politikai alvilág” minősítéssel a televízió nyilvánossága előtt, ezzel együtt fennen hirdetve valláserkölcsi elkötelezettségét is. Normális Magyarország?

A szerző egyetemi tanár