A fuzárium létező probléma, de kikerülhető

Nőgyógyászati elváltozásokat valóban okozhat a gabonát megtámadó fuzáriumgomba mérge, ám a szakemberek szerint a kórokozó ellen lehet védekezni. Az idei gabonatermés például várhatóan mentes lesz a fuzáriumtól, mert a szaporodására alkalmas időszakban száraz volt az időjárás hazánkban.

Cisztát találtak egy ötéves kislány szervezetében, aki ráadásul menstruálni is elkezdett, a Délmagyarország tudósítása szerint kimutathatóan a gabonapehelytől. A gabonát megtámadó fuzáriumgomba által termelt egyik toxin, a zearalenon ugyanis hormonális elváltozásokat okozhat az emberi szervezetben, a gyermekekben korai pubertást idéz elő, de terméketlenséget is okozhat. A toxinok a méhlepényen keresztül a magzatot is károsíthatják, és az anyatejbe is bekerülhetnek, így az anya által elfogyasztott szennyezett termékek a csecsemőt is megbetegíthetik. Mindez azonban csak akkor következhet be, ha napi rendszerességgel, nagy mennyiségben fogyasztjuk a szennyezett gabonát.
A témával foglalkozó kutatócsoport egyik tagja, Mesterházy Ákos, a Szegedi Gabonakutató Kft. főosztályvezetője lapunk kérdésére elmondta: a fuzáriummal a világ minden táján küzdenek, nagy gondot azonban jellemzően a csapadékosabb éghajlatú országokban okoz, mert a gombafajták terjedésének a nedves időjárás kedvez. Magyarországon a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) általában minden harmadik évet tekinti járványosnak a fuzárium tekintetében. – Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden harmadik évben az egész ország területén fertőzött a gabona: minden évben más területen és más mértékben jelentkezik, hiszen nem egyformán csapadékosak az ország termőtájai – mutatott rá Mesterházy. Mint mondta, Szegeden és környékén az elmúlt húsz évben összesen három-négy alkalommal fordult elő fuzáriumfertőzés, ám ez sem érintette egyszerre az összes szegedi és környéki gabonatáblát. A kutató rámutatott arra is: hazánkban évente ötmillió tonna gabona terem, ebből 1,2 millió tonnányit használ fel az élelmiszeripar, így a legfertőzöttebb években is jut elegendő egészséges gabona emberi fogyasztásra. Mesterházy szerint egyébként az idén nem várható fuzáriumfertőzés, mert a virágzást követő időszakban nem volt csapadékos az időjárás. Emellett a gombaölő szerek használatával csapadékos időjárás esetén is megelőzhető a fertőzés.
A fuzárium egyébként a gabonaszemeknek a héját támadja meg, így a készétel elsősorban a teljes kiőrlésű termékek esetében lesz szennyezett, ahol a korpát is felhasználják. Szennyezettek lehetnek még azok a müzlik is, amelyekbe egész gabonaszemeket, illetve korpát is tesznek, a gabonapelyhek esetében a fertőzöttségnek már nagyon kicsi az esélye.
Lapunk kérdésére a kutató nem tudta kizárni, hogy a külföldről érkezett késztermékek tartalmazhatnak szennyezett gabonát, de szerinte ez sem jellemző. Mesterházy úgy véli: az élelmiszer-biztonsági előírások szigorú betartásával, a gabona minden felhasználási szinten való ellenőrzésével a probléma szinte teljesen kiküszöbölhető.
A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Mébih) hétfőn egyeztetésre hívta össze az érintetteket. A tanácskozás során kiderült, hogy a Mébihnek nincsen tudomása arról, hogy hazánkban bárki is megbetegedett volna fuzáriummal szenynyezett ételtől. Közleményükben tudatják azt is: a penészgombák által termelt mikotoxinokra (ide tartozik a zearalenon is) szigorú határértéket állapítottak meg. Eszerint az eltűrhető napi bevitel a betegséget, elváltozást még nem okozó mennyiség egy százaléka. A Mébih egyébként az MGSZH-val közösen tavaly vizsgálta a kereskedelmi forgalomban levő feldolgozott gabonaipari termékek (lisztek, korpák, gabonapelyhek) fuzáriumtartalmát. A gomba által termelt toxinok közül egyedül a dezoxinivalenol tekintetében találtak határértéket meghaladó szenynyeződést, a minták három százalékában. Ennek a toxinnak azonban rákkeltő vagy hormonszerű hatása nincsen. Az elvégzett vizsgálatok eredményeit a Mébih olyan szempontból is elemezte és értékelte, hogy a lakosság kenyérfogyasztásból eredő mikotoxinbevitele milyen mértékű. A hatás ugyanis az elfogyasztott méreganyag mennyiségével arányos. Azt találta, hogy az átlagos mikotoxinterhelés jóval az Egészségügyi Világszervezet által megállapított eltűrhető bevitel alatt van.
Lapunk szerette volna megkérdezni az ötéves kislányt kezelő orvost is, aki azonban nem kívánt nyilatkozni. Az ÁNTSZ dél-alföldi igazgatóságán lapunkkal közölték: mint minden ételmérgezéses esetben, most is hivatalból indítottak vizsgálatot, ennek eredménye a napokban várható. A népegészségügyi kockázatra utaló alapos gyanú azonban eddig nem merült fel, így riasztást sem adtak ki.