A kastélyokat is dobra vernék

Tíz állami tulajdonban lévő kastély privatizációját kezdeményezte Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója Hiller István kulturális miniszternél, mert szerinte az épületek „állami pénz hiányában fokozatosan romlanak”. – Az elhanyagolt állapotú műemlékek megfelelő állapotban tartására a piaci hasznosításukat látjuk egyedüli megoldásnak – olvasható Tátrai Hillernek írott levelében, amelyben leszögezi, ez a koncepció élvezi a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal támogatását is.

A nemzeti vagyonkezelő vezetője a hasznosítás beindítása miatt javasolta, hogy a már folyamatban lévő, kastélyokra irányuló uniós pályázatokat függeszszék fel. Tátrai Miklós megjegyzi azt is, hogy a tíz épület (amelyekhez természetesen nagy kiterjedésű parkok is tartoznak) közül öt (a tatai, a dégi, a füzérradványi, a lovasberényi és a fertőrákosi) a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) vagyonkezelésében van. Az MNV vezérigazgatója a szervezet kiiktatása céljából arra kérte Hiller Istvánt, hogy járuljon hozzá a vagyonkezelés felmondásához. Az MNG igazgatója az MNV vezetőjének levelét minősíthetetlennek, érvelését pedig ostobának tartja.
*
Varga Kálmán szerint az alapinformációk teljes hiányára utal Tátrainak az a megállapítása, hogy megoldatlan az állami tulajdonú kastélyok helyzete, és ezért állapotuk folyamatosan romlik. – Az állami kastélyállomány jelentős része jó állapotban van, több ilyen épületet is felújítottak a közelmúltban, például a privatizációs listán szereplő bajnai kastélyt is – közölte az MNG igazgatója, hangsúlyozva, a magánosítást kezdeményezők teljes tévedésben vannak ebben a tekintetben, még akkor is, ha van pár rossz állapotú kastély. Varga nem érti azt sem, hogy Tátrai „honnan veszi a bátorságot”, hogy egyedüli megoldásként tüntesse fel a piaci hasznosítást. Közölte, az állami tulajdonban tartása az épületeknek is jó megoldás, de vannak olyan kastélyok, amelyek közösségi, önkormányzati tulajdonban vannak, például a tiszadobi Andrássy-kastély a megyei önkormányzat tulajdona.
A műemlékgondnokság igazgatója nem látja át azt sem, milyen logika alapján válogatták ki a levélben megnevezett tíz kastélyt. Elmondta, a közelmúltban is volt arra példa, hogy piaci alapon próbáltak meg hasznosítani kastélyokat, ám ezek a kísérletek kudarccal végződtek. Jánosházán bedőlt az ingatlant átvevő vállalkozás, a rábasebesi Széchenyi-kastély privatizációja miatt pedig most is tart egy bírósági eljárás. A szakember kijelentette, a tíz kiszemelt kastély a XVIII–XIX. század legreprezentatívabb épületei közé tartozik, amelynek értékét megóvni közös kötelesség. – Bízunk benne, hogy Hiller István megfelelő választ ad az MNV levelére – mondta Varga Kálmán, megjegyezve, a rendszerváltozás óta nem történt még olyan, hogy a gondnokság kezeléséből kivettek volna kastélyokat, sőt folyamatosan gyarapodott az intézménynél lévő állomány. Hozzátette: komoly, az elkövetkező két évben mintegy nyolcmilliárd forintnyi uniós forrást használhatnak kastélyfelújításra. – A privatizációra kiszemelt épületeknek is vannak előkészítés alatt lévő vagy futó pályázataik – jelezte.
Az 1992-ben alapított MNG jelenleg 42 műemlékegyüttesért felelős az ország területén, feladata az állami tulajdonban lévő, kiemelkedő értékű műemlékek kulturális hasznosítása és szakmai vagyonkezelése, az épületek állagmegóvása, helyreállítása és értékelvű hasznosítása, működtetése.