A régió betege maradt hazánk

Csak hazánkban nem lesz még gazdasági fellendülés 2010-ben a térség országai közül, s egyre valószínűbb, hogy az eurókötvény-kibocsátás ellenére is újabb kölcsönre lesz szükségünk. A devizaalapú államkötvényeket még a legjobb esetben is csak nagyon magas hozam ellenében képes eladni az ország, így az egy év után újra elindított eurókötvény-kibocsátás nem Magyarország gazdasági folyamatainak javulását mutatja.

Hozzávetőlegesen még tízmilliárd dollár újabb kölcsönt kell majd kérnie Magyarországnak a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), mert a pénteki eurókötvény-kibocsátás ellenére hazánk továbbra is a régió beteg embere maradt – állítják a Capital Economics londoni gazdaságkutató intézet elemzői. A kötvények eladhatóságát leginkább a jó időzítésnek tartják, nem pedig az ország gazdasági állapotában bekövetkezett javulásnak, s arra figyelmeztetnek, hogy a külső befektetői környezet továbbra is nagyon bizonytalan. Mindezt jól mutatja, hogy a 6,75 százalékos kamatfelár ellenében felvett, euróalapú újabb állami kölcsön közel kétszer olyan drága, mint az eurózóna államkötvényei, miközben a forintban eladott állampapírok kamatai s a jegybanki alapkamat továbbra is nálunk a legmagasabb a régióban. A londoni kutatók szerint az eurókötvények kibocsátásának pozitívuma, hogy egy év felfüggesztés után a korábbiaknál jóval drágábban, de sikerült beindítani az állampapírpiacot, így a Magyar Nemzeti Bank fokozatos kamatcsökkentésbe kezdhet. Az óvatosság azonban indokolt, mivel a befektetői hangulat könnyen változik, s hazánkat továbbra is a térség egyik legkockázatosabb államának tartják.
A bizalmatlanság legfőbb forrása, hogy több nemzetközi szervezet és gazdaságkutató intézet szerint a térség államai közül csak nálunk nem indul meg jövőre a fellendülés. A Goldman Sachs bankholding legfrissebb elemzése szerint 2010-ben még az idei 6,5 százalékos gazdasági zsugorodáshoz képest is további 0,2 százalékos visszaesés várható, miközben a térség országainak mindegyikében már növekedés várható. Hasonló kilátásokkal számol a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is: hazánkkal kapcsolatban jövőre további félszázalékos esést valószínűsít a közel hétszázalékos idei csökkenéshez képest.
A Goldman Sachs elemzői szerint több oka is van annak, hogy hazánk lóg ki a régiós sorból. Egyrészt már tavaly stagnált a magyar gazdaság, miközben a régió négy-öt százalékkal fejlődött, vagyis lefelé tartó szakaszban érte a válság hazánkat, másrészt a magyar belső kereslet nagyon gyenge, amely elsősorban a 2006-os és a mostani megszorításoknak tulajdonítható. A gazdasági bizonytalanság és bizalmatlanság miatt a bankok nem mernek hitelezni, ráadásul nincs forrás a költségvetésben az élénkítésre – vélik a befektetőház közgazdászai. Előrejelzésük szerint a forint egyéves időtávban átlagosan a 280-as szint körül mozog az euróval szemben, így az óriási devizaadósságok miatt visszaveti a lakosság fogyasztását tovább gyengítve a hazai fellendülés esélyeit. A Goldman álláspontja szerint egyelőre bizonytalan, hogy a magyar állam képes lesz-e a piacon eladott kötvények útján fizetni a lejáró kötelezettségeit, így a jövő tavasszal lejáró nemzetközi hitelcsomagot újabb kölcsön követheti.

Elveszett 134 ezer munkahely. Az eddig kiírt 17 milliárd forintos munkahely-megtartási forrásra 52 milliárd forint értékben érkezett pályázat, ám a kormány egy részüket leállította, s teljesen átláthatatlan körülmények között mindössze 150 millió forintot fizetett ki a vállalkozóknak – mondta tegnap Czomba Sándor. A parlament munkaügyi és foglalkoztatási bizottságának fideszes tagja szerint mindezt a kormányzat úgy propagálta, hogy megmentett ötvenezer munkahelyet, valójában azonban a késlekedéssel és az elégtelen forrásokkal veszni hagyott százezer állást. – Országosan jelenleg 545 ezer a munkanélküliek száma, ez 134 ezerrel több álláskeresőt jelent, mint egy évvel ezelőtt – emlékeztetett a szakpolitikus, aki szerint a közpénzből fizetett „kapanyéltámasztás és vízgereblyézés” helyett a termelő szektor munkahelyeinek megtartására kellene fordítani a forrásokat. – Nem is kifizetődő a közcélú munka fenntartása: ha ugyanis a kormány a munkahelyek megőrzését támogatná, akkor annak összege egy emberre nézve nem haladná meg a harmincezer forintot, míg egy közcélú munkahely létesítése fejenként több mint negyvenezer forintba kerül. Öszszehasonlításképpen a kormányzati munkahelyvédő programok lezárt pályázatainak kerete közel feleakkora, mint az iskolai digitális táblákra elkülönített pénz.